ABSTRACT

The main objective of the present study is to provide methodological support for research on the history of professions in which archived sources of disciplinary cases can be used.  In order to avoid some methodological pitfalls, an attempt is made to develop a kind of specific paradigm by citing a number of examples from previous research, which may either have a positive or a negative content. In addition to this, the paper deals in detail with the possibilities of demarcating the fields of the history of public administration and the history of bureaucracy from a research perspective, illustrated with examples from Hungarian and foreign literature. The last major section summarises the main directions of research on archival disciplinary files and their significance in the context of a particular scientific research.

KEYWORDS

legal profession researching * empirical researching * archival researching * history of public administration * history of bureaucracy * disciplinary liability

BIBLIOGRAPHY

Antal Tamás (2022): A Magyar Királyi Igazságügyminisztérium története (1867-1944/45). Iurispertius Kiadó, Szeged.

Balogh Judit – Sallai Balázs (2021): Az árvaszéki igazgatás történeti vázlata és debreceni gyakorlata. In: Margittay-Mészáros Árpád (szerk.): Ünnepi tanulmányok Siska Katalin 60. születésnapjának tiszteletére – Viginti quinque anni in ministerio universitatis et iurisprudentiae. Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Debrecen.

Balogh Judit (2020): A felügyeleti vizsgálatok funkciója és módja a két világháború közötti magyar igazságszolgáltatásban. In: Karlovitz Tibor (szerk.): Jogok és lehetőségek a társadalomban. International Research Institute, Komárno.

Beidtel, Ignatz (1898): Geschichte der österreichischen Staatsverwaltung 1740-1848 II. Verlag der Wagnerschen Univertität-Buchhandlung, Innsbruck.

Bensman, Joseph – Rosenberg, Bernard (1963): Mass, Class and Bureaucracy. The Evolution of Cotemporary Society. Engelwood Cliffs, New Jersey.

Bényei Balázs (2020): A levéltári törvény és végrehajtási rendeleteinek módosítása a gyakorlatban. In: Levéltári Szemle. 2020/3. sz.

Berger, Elisabeth – Rohringer, Thomas (2022): Bürokratie, Wandel und Innovation. Sciendo. Online. 
DOI: https://doi.org/10.2478/adhi-2022-0012.

Berndt, Helga (1987-88): Források és vizsgálati módszerek a bürokrácia-kutatásban. In: Történelmi Szemle. 1987-1988/1. sz.

Bódiné Beliznai Kinga (2018): Történetek a bírói felelősség köréből. In: Gosztonyi Gergely – Révész T. Mihály (szerk.): Jogtörténeti parerga II: Ünnepi tanulmányok Mezey Barna 65. születésnapja tiszteletére. ELTE-Eötvös Kiadó, Budapest.

Bódiné Beliznai Kinga (2020): Die disziplinäre Verantwortlichkeit von Richtern in Ungarn in der zweiten Hälfte des 19. Jahrhunders, mit einem Überblick über die öterreichische Regelung. In: Beträge zur Rechtsgeschichte Österreichs. 2020/1. Heft (DOI: 10.1553/BRGOE2020-1s5.).

Bognár Szabina (2022): Két jogtörténészi életmű néprajztudományi hozadékáról: Csizmadia Andor (1910–1985) és Kajtár István (1951–2019). In: Nagy Janka Teodóra – Béli Gábor (szerk.): A jog kulturális holdudvara. A magyar jogtörténet, jogi kultúrtörténet európai kontextusai. Gondolat Kiadó, Budapest.

Bónis György (szerk.) (1974): Pest-budai hivatali utasítások a XVIII. században. [kiadó nélkül], Budapest.

Csizmadia Andor (1976): A magyar közigazgatás fejlődése a XVIII. századtól a tanácsrendszer létrejöttééig. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Csizmadia Andor (1979): Bürokrácia és közigazgatási reformok Magyarhonban. Gondolat Kiadó, Budapest.

Ember Győző (1940): A M. Kir. Helytartótanács ügyintézésének története 1724-1848. Királyi Országos Magyar Levéltár, Budapest.

Ember Győző (1946): Az újkori magyar közigazgatás története: Mohácstól a török kiűzéséig. Irodalmi, Művészeti és Tudományos Intézet, Budapest.

Engels, I. Jens (2016): A korrupció története. A korai újkortól a 20. századig. Corvina Kiadó, Budapest.

1. Kiss Erzsébet (1987): Az 1848-1849-es magyar minisztériumok. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Fazekas István (2021): A magyar udvari kancellária és hivatalnokai 1527-1690 között. MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, Budapest.

Forgács D. Péter (2019): A bürokrácia szociológiája. Kossuth Kiadó, Budapest.

Garstenauer, Therese (2019): The Conduct of Life of Austrian Civilian Government. Employees in the First Republic. In: Adlgasser, Franz – Lindström, Frederik (ed.): The Habsburg Civil Service and Beyond. Austrian Academy of Sciences Press, Vienna.

Garstenauer, Therese (2021): Jenseits einer bloßen Formulariensammlung. Das Disziplinarverfahren nach der Dienstpragmatik 1914 und seine Umsetzung. In: Plener, Peter – Werber, Niels – Wolf, Burkhart (Hg.): Das Formular. Springer, Berlin-Heidelberg.

Gecsényi Lajos (2003): A döntést előkészítő hivatalnoki elit összetételéről. A Magyar Kamara vezető vezetői és magyar tanácsosai a 16. században. In: Ormos Mária (szerk.): Magyar évszázadok. Tanulmányok Kosáry Domokos 90. születésnapjára. Osiris Kiadó, Budapest.

Gecsényi Lajos (2008a): Győr vármegye közigazgatása és tisztikara a XVII. században. In: Gercsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből. Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára, Győr.

Gecsényi Lajos (2008b): A Szepesi Kamara vezető tisztviselői 1646-1672 között. In: Gercsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből. Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára, Győr.

Germann, Raimund (1998): Der Staatsapparat und die Regierung. Öffentliche Verwaltung in der Schweiz. I-II. Haupt Verlag, Bern.

Hajdu Lajos (1983): A közjó szolgálatában. Magvető Kiadó, Budapest.

Halász Iván (2021): A régi magyar közigazgatás a korabeli szlovák szépirodalomban. In: Peres Zsuzsanna – Pál Gábor (szerk.): Semper ad perfectum. Ünnepi tanulmányok a 80 éves Tamás András tiszteletére. Ludovika Kiadó, Budapest.

Handke, Horst (1987-88): A bürokrácia kialakulása Németországban 1914 előtt. In: Történelmi Szemle. 1987-1988/1. sz.

Heindl, Waltraud (1987-88): A felsőszintű bürokrácia kialakulásáról Ausztriában (1780-1867). In: Történelmi Szemle. 1987-1988/1. sz.

Heindl, Waltraud (2006): Bureaucracy, Officials, and the State in the Austrian Monarchy: Stages of Change since the Eighteenth Century. In: Austrian History Yearbook 37. Cambridge University Press, Minneapolis.

Heindl, Waltraud (2013a): Gehorsame Rebellen. Bürokratie und Beamte in Österreich 1760-1848. Böhlau, Wien.

Heindl, Waltraud (2013b): Josephinische Mandarine. Bürokratie und Beamte in Österreich 1848-1914. Böhlau, Wien.

Héjja Julianna Erika (2009): Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája: 1715-1848. Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára, Gyula.

Héjja Julianna Erika (2015): „Hűtlenségi és visszaélési botrányos tények” Vármegyei tisztviselői kihágások, felelősségre vonás, fegyelmi eljárás a 19. század első felében. In: Századok. 2015/5. sz.

Héjja Julianna Erika (2018): A közigazgatási tisztviselőkkel szemben támasztott képzési és képesítési előírások 19. századi történetéből. In: Draskóczy István – Varga Júlia – Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas-Historia. Tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére. Magyar Levéltárosok Egyesülete, Budapest.

Hencz Aurél (1981): Felsőfokú közigazgatási szakemberképzés Magyarországon 1848-1948. [kiadó nélkül], Szeged.

Hencz Aurél (1987): Törekvések a közszolgálati etika kialakítására I-II. Magyar Tudományos Akadémia Államtudományi Kutatások Programirodája, Budapest.

Hipfinger, Anita (Hg.) (2016): „Das Beispiel der Orbigkeit ist der Spiegel des Unterthans.” instruktionen und andere normative Quellen der zur Verwaltung der lichtensteinischen Herrschaften Felsberg und Wilfersdorf in Niederösterreich (1600-1815). Böhlau, Wien.

Hochedlinger, Michael – Mat’a, Petr – Winkelbauer, Thomas (Hg.): Verwaltungsgeschichte des Habsburgermonachie in der Frühen Neuzeit Bd. 1/1-1/2. Böhlau Verlag, Wien.

Hüntelmann, Axel (2020): Administrative Multinormativität in der Krankenhaus-Verwaltung am Beispiel der Charité in Berlin, 1820er- bis 1850er-Jahre. In: Administory – Zeitschrift für Verwaltungsgeschichte. 2020/1. Heft

Koi Gyula – Schweitzer Gábor (2020): A levéltári kutatás. In: Jakab András – Sebők Miklós (szerk.): Empirikus jogi kutatások. Paradigmák, módszertan, alkalmazási területek. Osiris Kiadó- MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont, Budapest.

Koi Gyula (2013): Évszázadok mezsgyéjén. Négy magyar közigazgatás-tudós útkeresése és életpályája. Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest.

Koi Gyula (2014): A közigazgatás-tudományi nézetek fejlődése. Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó, Budapest.

Koi Gyula (2020): A 18–19. századi kontinentális közigazgatás-tudomány szerepe a járványkezelésben. In: Gárdos-Orosz Fruzsina – Lőrincz Viktor Olivér (szerk.): Jogi diagnózisok. A COVID-19-világjárvány hatásai a jogrendszerre. L’Harmattan Kiadó- Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézet, Budapest.

Koi Gyula (2021): Közegészségügyi igazgatás és járványkezelés angol példái a 19. század első harmadától az első világháborúig. In: Gárdos-Orosz Fruzsina – Lőrincz Viktor Olivér (szerk.): Jogi diagnózisok II. A Covid 19 világjárvány hatásai a jogrendszerre. L’Harmattan Kiadó, Budapest.

Korsósné Delacasse Krisztina (2012): Az ügyvédi kamarák megszületése Magyarországon. Dialóg Campus Kiadó, Pécs.

Kovács Janka: A történész és a bürokrácia hatalma. In: Klió. 2022/1. sz.

Kulcsár Krisztina (2002): II. József jellemzései az erdélyi hivatalnokokról. „Az Erdélyben hivatalnokoskodó guberniumi és kincstartósági tanácsosok, továbbá a főispánok, és a királybírók titkos listája, amennyire kiismerhettem őket.” In: Fons. 2002/9. sz.

Kulcsár Krisztina (2020): II. József erdélyi látogatása 1773-ban, és utazásának hatása a közigazgatásra. In: Egyed Emese – Pakó László – Sófalvi Emese (szerk.): Certamen VII. Nyelv-, irodalom-, néprajz-, színház-, film- és zenetudomány, történelem. Erdélyi Muzeum Egyesület, Kolozsvár.

1. Balogh Béni (szerk.) (2020): Trianon és a magyar közigazgatás. Magyar Kormánytisztviselői Kar - Magyar Nemzeti Levéltár, Budapest.

Lenhard-Schramm, Niklas (2020): Zwischen Gesundheit und Wirtschaft: Normen und Interessenkonflikte in der behördlichen Arzneimittelregulierung im Deutschen Reich 1871–1945. In: Administory- Zeitschrift für Verwaltungsgeschichte. 2020/1. Heft

Lőrincz Lajos (szerk.) (1996): Közigazgatástudományi antológia II. Államigazgatási Főiskola- ELTE Államigazgatási Jogi Tanszék, Budapest.

Mayntz, Renate (1978): Soziologie der öffentlichen Verwaltung. Müller Juristischer Verlag, Heidelberg- Karlsruhe.

Megner, Karl (1986): Beamte. Wirtschaft- und sozialgeschichtlicheAspekte des k. k. Beamtentums. Verlag der Österreichischen Akademie der Wissenschaften, Wien.

Nagy Janka Teodóra (2021): Az alsófokú magyar közigazgatás tradicionális jogintézménye: a községi (falusi) jegyző – „A közjót épségben tartani és előmozdítani.” In: Peres Zsuzsanna – Bathó Gábor (szerk.): Ünnepi tanulmányok a 80 éves Máthé Gábor tiszteletére: Labor est etiam ipse voluptas. Ludovika Egyetemi Kiadó, Budapest.

Nagy Zsolt (2020): A bürokrácia és az igazgatás jogszociológiai vizsgálata. In: Pro Publico Bono. 2020/4. sz.

Nánási László (2011): A magyar királyi ügyészség története 1871-1945. Legfőbb Ügyészség, Budapest.

Navratil Szonja (2014): A jogászi hivatásrendek története Magyarországon (1867/68-1937). ELTE-Eötvös Kiadó, Budapest.

Pálffy Géza (2022): A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia a 16. században. MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, Budapest.

Papp Csaba István (2021): A községek feletti felügyeleti jog gyakorlása Csanád vármegyében a dualizmus időszakában (1886-1900). FORUM: Publicationes disciplinorum iurisprudentiae. 2021/3. sz.

Papp Csaba István (2022): A községi háztartás gyakorlati tapasztalatai Csanád vármegyében az 1886. évi XXII. tc. hatálybalépését követően. In: Jogtörténeti Szemle. 2022/4. sz.

Patyi András – Koi Gyula (2019): A „prekodifikációs időszak” a közigazgatási hatósági eljárás rendjének alakulása a kezdetektől 1957-ig, az első eljárásjogi kódex. In: Patyi András – Varga Zs. András (szerk.): A közigazgatási eljárásjog alapjai és alapelvei. Dialóg Campus Kiadó, Budapest.

Patyi András (2021): Chapter VI: Hungary. In: Zbigniew Kmieciak (ed.): Administrative Proceedings in the Habsburg Succession Countries. Wolters Kluwer, Lódz-Warszawa.

Pétervári Máté (2017): The History of Hungarian Civil Service from the Austro-Hungarian Compromise of 1867 to the First World War. In: Journal on European History of Law. 2017/1. Issue

Pétervári Máté (2020a): A szolgabírák jogállása az 1870. évi XLII. tc. időszakában. In: FORUM: Acta iuridica et politica. 2020/3. sz.

Pétervári Máté (2020b): A szolgabírák hatáskörének bemutatása az 1870: XLII. tc. rendelkezései alapján. In: Pro Publico Bono. 2020/3. sz.
 DOI: 10.32575/ppb.2020.3.13.

Pétervári Máté (2021): A járások kialakítása Magyarországon az 1870:XLII. tc. alapján. Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Szeged.

Rokolya Gábor (2018): A közjegyzői intézmény fejlődése a polgári korban. Közjegyzői Akadémia Kiadó, Budapest.

Romsics Ignác (2020): Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és a trianoni békeszerződés. In: L. Balogh Béni (szerk.): Trianon és a magyar közigazgatás. Magyar Kormánytisztviselői Kar- Magyar Nemzeti Levéltár, Budapest.

Sallai Balázs (2020): Jog(történet) és nyelv: a közigazgatási fegyelmi jog „büntetőjogiasodásának” nyelvi aspektusai a levéltári forrásokban. In: Magyar Jogi Nyelv. 2020/2. sz.

Sallai Balázs (2020b): A törvényhatósági tisztviselők fegyelmi felelőssége, különös tekintettel a debreceni joggyakorlatra (1870-1944). TDK dolgozat.

Sallai Balázs (2021a): „A korrupció szobra őróla mintáztassék,” avagy a fegyelmi jog diszkrecionális mélységei. In: Szűcs Lászlóné Siska Katalin – Talabos Dávidné Lukács Nikolett (szerk.): A jog tudománya, a mindennapok joga V. Praetor Szakkollégium, Debrecen.

Sallai Balázs (2021b): „Cikornyásan terjengős, nagyképűen homályos” – Reformtörekvések a magyar hivatalnoki nyelvhasználat javítására a 20. század első felében. In: Magyar Jogi Nyelv. 2021/1. sz.

Sallai Balázs (2022a): A bürokráciáról – újra. In: Pro Publico Bono. 2022/2. sz.

Sallai Balázs (2022b): „Az addig fennállott társadalmi rend megbontását elősegíteni törekedtek.” Igazolási eljárások Debrecenben (1919-1920). In: Levéltári Szemle. 2022/3. sz.

Sallai Balázs (2023): A szolgálati pragmatika mint az állami válságkezelés eszköze: Német, osztrák és magyar jogtörténeti példák. In: Bándi Gyula – Pogácsás Anett (szerk.): Law in Times of Crisis – Jog válság idején. Pázmány Press, Budapest.

Schlachta Boglárka Lilla (2021): Adalékok a bírói hivatás történetéhez a Budapest Főváros Levéltárában feltárt iratok tükrében (1890-1938). In: Szikora Veronika -–  Balogh Judit (szerk.): Díjnyertes gondolatok. Tanulmányok a 35. OTDK Állam- és Jogtudományi Szekciójának első helyezett szerzőitől. Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Debrecen.

Schlachta Boglárka Lilla (2022): A bírói hivatás polgári kori történetének archivált forrásai és annotált bibliográfiája. In: Miskolczi-Bodnár Péter (szerk.): XXI. Jogász Doktoranduszok Konferenciája. Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Budapest.

Schlachta Boglárka Lilla (2022): Fejezetek a bírói hivatás történetéből, különös tekintettel a bírák fegyelmi ügyeire (1890-1938). In: Molnár Dániel – Molnár Dóra – Nagy Adrián Szilárd (szerk.): Tavaszi Szél 2022 / Spring Wind 2022 Tanulmánykötet I. Doktoranduszok Országos Szövetsége, Budapest.

Schweitzer Gábor (2017): Egyetemi sikerek, akadémiai kudarcok – Adalékok Magyary Zoltán tudományos pályafutásához (1923-1930). In: Állam- és Jogtudomány. 2017/1. sz.

Schweitzer Gábor (2021): „Méltóságod neve ma már fogalom a Harmadik Birodalomban is, amely minden ajtót megnyit.” Magyary Zoltán tanítványai a náci Németországban (1933–1944). In: Díké. 2021/1. sz.

Somogyi Éva (2017): Magyarok a bécsi hivatalnokvilágban. A közös külügyminisztérium magyar tisztviselői 1867-1914. MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, Budapest.

Starek, Jana (2018): Heindl, Waltraud. In: Korotin, Ilse – Stupnicki, Nastasja (Hg.): Biografien bedeutender österreichischer Wissenschafterinnen. Böhlau, Wien.

Stipta István (2019): A pénzügyi közigazgatási bíróság tevékenysége (1884-1896). Dialóg Campus Kiadó, Budapest.

Stipta István (2020): A magyar történelmi alkotmány és a hazai közjogi-közigazgatási jogvédelem. Gondolat Kiadó, Budapest.

Strausz Péter (2008): Kamarák a két világháború közötti Magyarországon. L’Harmattan Kiadó, Budapest.

Strelka, Joseph P. (Hg.) (1994): Im Takte des Radetzkymarsch…. Der Beamte und der Offizier in der österreichischen Literatur. Peter Lang, Wien.

Szántay Antal (2005): Regionalpolitik im alten Europa. Die Verwaltungsreformen Josephs II. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Szijártó M. István (2021): A diéta II. A 18. századi politikai elit társadalom- és kultúrtörténeti megközelítésben. Magyar Nemzeti Levéltár, Budapest.

Szilágyi Loránd (1933): A modern kormányzattörténet kialakulása. In: Századok. 1933/LXVI. kötet.

Techet Péter (2023): Jog mögötti akarat. Metapozitivista kísérletek a német jogtudományban: Carl Schmitt és Ernst Forsthoff. Ludovika Kiadó, Budapest.

Varga Norbert (2002): A köztörvényhatóság létrehozásának előzményei az 1870:XLII. tc. alapján Debrecen szabad királyi városban. In: Collega. 2002/2. sz.

Varga Norbert (2004): A közigazgatási reform és a helyi politika viszonya Debrecenben és Szegeden (1870-1872). In: Debreceni Szemle. 2004/4. sz.

Varga Norbert (2006): A főispáni tisztség bevezetése Debrecen és Szeged szabad királyi városokban a köztörvény-hatósági törvény alapján. In: Mezey Barna – Révész T. Mihály (szerk.): Ünnepi tanulmányok Máthé Gábor 65. születésnapja tiszteletére. Gondolat Kiadó, Budapest.

Varga Norbert (2009): A polgári közigazgatás kiépítése felé tett lépések a dualizmus időszakában. In: Radics Kálmán (szerk.): A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve XXXI. Hajdú- Bihar megyei Levéltár, Debrecen.

Varga Norbert (2011): A nemesi vármegyerendszer bírálata a reformkorban Eötvös József: A falu jegyzője című műve alapján. In: Varga Norbert (szerk.): Jog és irodalom – Recht und Literatur – Droit et Litterature. Szegedi Egyetemi Kiadó, Szeged.

Varga Norbert (2018): A főispán és a városi közigazgatás reformja a polgári korban. In: Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás. 2018/1. sz.

Vasas Tamás (2022): Concha Győző közigazgatástanának államelméleti sajátosságai. In: Iustum Aequum Salutare. 2022/1. sz.

Verwaltungshistorische Perspektiven. In: Administory – Zeitschrift für Verwaltungsgeschichte. 2021/1. Heft

Vogler, Jan (2019): The Entanglement of Public Bureaucratic Institutions: Their Interactions with Society, Culture, Politics, and the Economy. In: Bordeaux, Donald J. – Coyne, Christopher J. – Herzenberg, Bobbi (ed.): Interdisciplinary Studies of the Political Order: New Applications of Public Choice Theory. Rowman & Littlefield International, Lanham.

Weber, Max (1996): Gazdaság és társadalom. A megértő szociológia alapvonalai. II. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest.

Weichselbaum, Barbara (2007): Disziplinarrecht der Beamten und Europäische Menschenrechtskonvention. In: Zeitschrift für Öffentliches Recht. 2007/1. Heft

Wellmann Imre (1940-41): Rendi állás és hivatali rang a XVIII. század-eleji kormányhatóságokban. In: Levéltári Közlemények. 1940-1941/1. sz.

Wolf, Bukhardt (2016): Kafka in Habsburg. In: Administory- Zeitschrift für Verwaltungsgeschichte. 2016/1. Heft.

Wunder, Bernd (1986): Geschichte der Bürokratie in Deutschland. Suhrkamp Verlag, Frankfurt am Main.