– Hány éves maga?
A szőke vigyázzba vágta magát:
– Huszonnyolc!
– Aha! Bölcsész?
– Igen!
– Ismeri Huizingát?
– Igen!
– Ortegát?
– Igen!
– Tönnies-t?
– Őt is…

(Sánta Ferenc: Az ötödik pecsét)

ABSTRACT

José Ortega y Gasset is undoubtedly one of the most important figures in 20th-century European philosophy. In Hungary–similar to most countries–he is best known for La rebelión de las masas (The revolt of the masses), first published in 1930 in a book format and translated into Hungarian within a few years. The present paper has a dual aim. First, it seeks to familiarise the reader with Ortega y Gasset’s main concepts of law, their place within his broader philosophical thought and philosophy of history, by engaging with his works beyond La rebelión de las masas and by presenting relevant secondary literature in the field. Second, it briefly outlines the hypothesis that Ortega y Gasset’s significance for the philosophy of law and state does not lie primarily in the author’s writings themselves, but rather in their enduring and profound influence.

keywords

Ortega y Gasset, Recaséns Siches, József Szabó, philosophy of law, existentialism, los usos

^[1] Jogász, nemzetközi környezetvédelmi szakjogász; PhD-hallgató, ELTE ÁJK Jog- és Társadalomelméleti Tanszék; peter.vajda@proton.me.
MTMT: 10101640.

Hivatkozás (MLA)

Vajda, Péter. „A jog fogalma és annak helye José Ortega y Gasset bölcseletében.” Jog–Állam–Politika: Jog- és politikatudományi folyóirat, vol. 18, no. 2, 2026, pp. 29-44.
https://doi.org/10.58528/JAP.2026.18-2.29.

IRODALOM

Abellán, José Luis. Filosofía española en América, 1936–1966. Ediciones Guadarrama, 1967.

Bleznick, Donald William. El ensayo español del siglo vigente. The Ronald Press Company, 1964.

Cabrera Acevedo, Lucio. „Luis Recaséns Siches: Lecciones de sociología, 1948.” Revista Mexicana de Sociología, vol. 3, no. 3, 1947.

Coing, Helmut. A jogfilozófia alapjai. Osiris, 1996.

Csabai István. „Korunk önvizsgálata: Huizinga és Ortega.” Protestáns Szemle, vol. 48, no. 1, 1939.

Csejtei Dezső. José Ortega y Gasset. Kossuth Könyvkiadó, 1980.

Csejtei Dezső. „Nyílvessző és kör: Ortega y Gasset és Spengler hatása Németh László gondolkodására.” Tiszatáj, Mar. 1996.

Csejtei Dezső. „Ortega y Gasset metafizikájának alapkategóriái.” Filozófiai Szemle, vol. 25, no. 3, 1980.

Csejtei Dezső. A spanyol egzisztencializmus története. Gondolat, 1986.

Demény Péter. „Az embernek az emberről: Néhány szó Ortega y Gassetről.” Korunk, vol. 27, no. 10, 2016.

„Diccionario de catedráticos españoles de derecho (1847–1983).” Universidad Carlos III de Madrid, humanidadesdigitales.uc3m.es/s/catedraticos/item/16916. Accessed 28 Apr. 2026.

Durán, Manuel. Review of Filosofía española en América (1936–1966), by José Luis Abellán. Books Abroad, vol. 41, no. 4, 1967.

Elías de Tejada, Francisco. „El concept del derecho de José Ortega y Gasset.” Anuario de Filosofía del Derecho, vol. 12, 1966.

Elías de Tejada, Francisco. „Derecho y ley en José Ortega y Gasset.” Anales de la Cátedra Francisco Suárez, no. 5–6, 1966.

Elías de Tejada, Francisco. „Ortega y Gasset ante la filosofía del derecho.” Homenaje al profesor Giménez Fernández, Universidad de Sevilla, 1967.

Gajzágó László. A nemzetközi jog eredete annak római és keresztény összefüggései különösebben a spanyol nemzetközi jogi iskola. Szent István Társulat, 1942.

Gángó Gábor. „Ortega és olvasatai.” Beszélő, vol. 6, no. 28, 13 July 1995.

Gómez Dávila, Nicolás. „De iure.” Translated by Péter Vajda. Jogelméleti Szemle, no. 2, 2025. doi.org/10.36074/deiure.

Halász Gábor. „José Ortega y Gasset.” Napkelet, vol. 6, no. 21, 1928.

Hierro S.-Pescador, José. El derecho en Ortega. Revista de Occidente, 1965.

Karácsony András. Döntés és hagyomány. Századvég Kiadó, 2019.

Kulcsár Kálmán. „A nemzetközi jogszociológiai bizottság konferenciái: Varese 1968. szeptember 8–13, Brüsszel 1969. április 9–12.” A Magyar Tudományos Akadémia Gazdaság- és Jogtudományi Osztályának közleményei, edited by István Friss, no. 3–4, 1969.

Lasaga, José Ignacio. Review of La escuela de Madrid: Un ensayo de filosofía, by José Luis Abellán and Tomás Mallo. Ayer, vol. 93, no. 10, 1993.

Llano Alonso, Fernando Higinio. El Estado en Ortega y Gasset. Dykinson, 2010.

„Suárez.” Magyar Katolikus Lexikon, lexikon.katolikus.hu/S/Su%C3%A1rez.html. Accessed 28 Apr. 2026.

Martínez Val, José María. „Ortega y Gasset y el derecho.” Boletín del Ilustre Colegio de Abogados de Madrid, no. 1, 1983.

Németh László. „Ortega y Gasset.” Napkelet, vol. 8, no. 7, 1930.

Ortega y Gasset, José. Don Quijote nyomában / Atlantisz. Új Mandátum Könyvkiadó, n.d.

Ortega y Gasset, José. El hombre y la gente. ePubYou, 2016.

Ortega y Gasset, José. Két történelmi esszé. Európa Könyvkiadó, 1983.

Ortega y Gasset, José. Korunk feladata. ABC Könyvkiadó, 1944.

Ortega y Gasset, José. A tömegek lázadása. Helikon, 2019.

Ortega y Gasset, José. „Utószó angoloknak A tömegek lázadásához.” Nagyvilág, vol. 46, no. 6, 2001.

Recaséns Siches, Luis. Direcciones contemporáneas del pensamiento jurídico. Editorial Labor, 1929.

Recaséns Siches, Luis. Tratado general de filosofía del derecho. Editorial Porrúa, 1959.

Recaséns Siches, Luis. Vida humana, sociedad y derecho: Fundamentación de la filosofía del derecho. La Casa de España en México, 1939.

Salas Ortueta, Jaime de. „Ideas y creencias en el concepto de conocimiento histórico de Ortega.” Cuadernos Salmantinos de Filosofía, no. 52, 2025.

Szabadfalvi József. A magyar jogbölcseleti gondolkodás története. Gondolat Kiadó, 2024.

Szabó József. A jogbölcselet vonzásában: Válogatott tanulmányok. Edited by József Szabadfalvi, Bíbor Kiadó, 1999.

Szigeti Endre. „Ortega y Gasset halálára.” Vigilia, vol. 20, no. 12, 1955.

Unamuno, Miguel de. A tragikus életérzés. Európa Könyvkiadó, 1989.

Vajda Péter. „A jogelmélet szabadulószobája – Bevezető gondolatok Nicolás Gómez Dávila De iure című esszéje elé.” Jogelméleti Szemle, no. 2, 2025. doi.org/10.59558/jesz.2025.2.191.

Varga Csaba. Útkeresés. Szent István Társulat, 2001.