A kibertér jellemzőinek biztonság központú vizsgálata

KELEMEN ROLAND

ABSTRACT

An absolute concept and definition of cyberspace is an impossible undertaking due to its multidisciplinary nature. The information technology, social and natural science aspects of cyberspace would have to be included in such a concept. Consequently, the aim of this paper is not to create a generalised concept of cyberspace. Rather, it is to explore the fundamental characteristics of cyberspace in a multidisciplinary way. However, identifying these characteristics is not an end in itself, but aims at a better understanding of cyberspace from a national security perspective. Indeed, for the development of an effective national security framework, it is also necessary to have an in-depth understanding of the social reality of cyberspace, as both technology and society have an impact on each other and necessarily on security processes in traditional space. It is essential for the development of modern defence and security arrangements to understand and synthesise these.

Keywords: yberspace | cyber geography | social networks | cyber psychology | cyber operation | NATO | national security


IRODALOM

Aiken, Mary (2020): Cyber–csapda – Hogyan változtatja meg az online tér az emberi viselkedést? Harmat– Új ember, Budapest.

Babos Tibor (2011): „Globális közös terek” a NATO–ban. In: Nemzet és biztonság. 2011/3. sz.

Bainbridge, William Sims (2020): The Social Structure of Online Communities. Cambridge University Press, Cambridge.

Baji Péter (2014): Az internet, a tér és az új gazdaság Budapesten. In: Tér. 2014/4. sz.
DOI: https://doi.org/10.17649/TET.28.4.2628.

Batty, Michael (1997): Virtual Geography. In: Futures. 1997/4–5. sz.
DOI: https://doi.org/10.1016/S0016-3287(97)00018-9.

Bell, David (2007): Cyberculture Theorists – Manuel Castells and Donna Haraway. Routledge, London – New York.

Blount, P. J. (2016): Reporgramming the World: Cyberspace and the Geography of Global Order (disszertáció). The State University of New Jersey, Newark.

Castells, Manuel (2006): Az információ kora: Gazdaság, társadalom és kultúra – Az identitás hatalma. Gondolat Kiadó, Budapest.

Castells, Manuel (2007): Az információ kora: Gazdaság, társadalom és kultúra III. kötet – Az évezred vége. Gondolat Kiadó, Budapest.

Cattaruzza, Amaël (2019): A digitális adatok geopolitikája – Hatalom és konfliktus a big data korában. Pallas Athéné Books, Budapest.

Dodge, Martin – Kitchin, Rob (2001): Mapping Cyberspace. Routledge, London–New York.

Erdős, Ferenc – Németh, Richárd (2019): AMT-based Real-Time, Inter-Cogitive Communication Model. In: Acta Polytechica Hungarica – Journal of Applied Sciences. Vol. 16, No. 6/2019.
DOI: 10.12700/APH.16.6.2019.6.8.

Erdős, Ferenc – Németh, Richárd – Bayboboeva, Firuza (2023): Virtual Teamwork in Gamified 3D Environment. In: Infocommunications Journal. 15., Special Issue.
DOI: https://doi.org/10.36244/ICJ.2023.SI-IODCR.3.

Escobar, Arturo (1994): Welcome to Cyberia – Notes on the Anthropology of Cyberculture. In: Current Anthropology. 1994/3. sz.
DOI: https://doi.org/10.1086/204266.

Farkas Ádám (2012): A katonai büntetőjog és igazságszolgáltatás helye, szerepe, létjogosultsága az állam és társadalom rendszereiben. In: Hadtudomány. 2012/elektronikus sz.

Farkas Ádám (2016): Tévelygések fogásában?: Tanulmányok az állam fegyveres védelmének egyes jogtani és államtani kérdéseiről, különös tekintettel Magyarország katonai védelmére. Magyar Katonai Jogi és Hadijogi Társaság, Budapest.

Farkas Ádám (2017a): Adalékok az állam fegyveres védelmének rendszertani megközelítéséhez. In: Honvédségi Szemle. 2017/1. sz.

Farkas Ádám (2017b): A terrorizmus elleni harc, mint kiemelt ágazatközi fegyveres védelmi feladat. In: Szakmai Szemle. 2017/3. sz.

Gibson, William (1984): Neuromancer. ACE Publishing Group, New York.

Gosztonyi Gergely (2022): Cenzúra Arisztotelésztől a Facebookig – A közösségi média tartalomszabályozási gyakorlatának komplexitása. Gondolat Kiadó, Budapest.

Haig Zsolt – Kovács László – Ványa László – Vass Sándor (2014): Elektronikus hadviselés. Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt., Budapest.

Hortoványi Lilla – Szabó Zsolt Roland – Nagy Sándor Gyula – Stukovszky Tamás (2020): A digitális transzformáció munkahelyekre gyakorolt hatásai – Felkészültek-e a hazai vállalatok a benne rejlő nagy lehetőségre (vagy a veszélyekre)? In: Külgazdaság. 2020/március-április.

Jakobi Ákos – Lengyel Balázs (2014): Egy online közösségi háló offline földrajza, avagy a távolság és a méret szerepének magyar empíriái. In: Tér. 2014/1. sz.
DOI: https://doi.org/10.17649/tet.28.1.2590.

Jakobi Ákos (2002): A virtuális világ terei. In: Magyar Tudomány. 2002/11. sz.

Jegede, Ajibade Ebenezer – E. Ovia – SC. Idam (2016): Cyberspace and Crime Engineering: A Sociological Review. In: International Journal of Forensic Sciences. 2016/1. sz.

Kassai Károly (2012): Kiberveszély és a Magyar Honvédség. In: Hadmérnök. 2012/4. sz.

Koltay András (2019): A social media platformok jogi státusa a szólásszabadság nézőpontjából. In: In Medias Res. 2019/1.

Kulesza, Joanna (2012): International Internet Law. Routledge, London, New York.

LightReading: Moore’s Law Is Dead. Where Is Energy Saving Heading in the Electronic Information Industry? (Elérhető: https://www.lightreading.com/moores-law-is-dead-where-is-energy-saving-heading-in-electronic-information-industry/a/d-id/781014 Letöltés ideje: 2023.02.04.).

Magyar Sándor – Simon László (2017): A terrorizmus és indirekt hadviselés az EU kibertérben. In: Szakmai Szemle – A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat tudományos–szakmai folyóirata. 2017/4. sz.

Mészáros Rezső (2006): A kibertér, mint új földrajzi tér. In: Kiss Andrea – Mezősi Gábor – Sümeghy Zoltán (szerk.): Táj, környezet és társadalom – Ünnepi tanulmányok Keveiné Bárány Ilona professzor asszony tiszteletére. SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék, Szeged.

Moore, Gordon E. (1965): Cramming more components onto integrated circuits. In: Electronics. 1965/8. sz.

Munk Sándor (2018): A kibertér fogalmának egyes, az egységes értelmezést biztosító kérdései. In: Hadtudomány. 2018/1. sz.

Nagy Károly (1999): Titok és biztonság az információs társadalomban. In: Belügyi Szemle. 1999/4–5. sz.

Németh Richárd (2019): Kibertámadások gazdasági vonatkozásai a vállalati szférában. In: Dernóczy–Polyák Adrienn (szerk.): Kutatási jelentés I. Universitas–Győr Nonprofit Kft., Győr.

Pavelec, S. Michael (2015): Cyber Warfere in the Professional Military Education System. In: Spinger, Paul J. (szerk.): Cyber Warfare. ABC–CLIO, Santa Barbara–Denver–Oxford.

Pintér István (2016): A virtuális tér geopolitikája. In: Pintér István (szerk.): A virtuális tér geopolitikája – Geopolitikai Tanács Műhelytanulmányok. Geopolitikai Tanács Közhasznú Alapítvány, Budapest.

Pintér Róbert (2007): Úton az információs társadalom megismerése felé. In: Pintér Róbert: Az információs társadalom – Az elmélettől a politikai gyakorlatig. Gondolat – Új Mandátum, Budapest.

Pirisi Gábor – Trócsányi András (2015): Általános társadalom– és gazdaságföldrajz. (Elérhető: http://tamop412a.ttk.pte.hu/files/foldrajz2/ch01s02.html. Letöltés ideje: 2023.02.04.).

Pirisi Gábor – Trócsányi András (2019): Fejezetek a társadalomföldrajz világából. Publikon Kiadó, Pécs.

Prakash, Abishur (2018): Új geoplitika – A világ jövője technológia, I–II. kötet. Pallas Athéné Könyvkiadó, Budapest.

Simon László – Magyar Sándor (2017): A terrorizmus és indirekt hatása a kibertérben. In: Nemzetbiztonsági Szemle. 2017/3. sz.

Simon László (2015): A fokozódó terrorizmus Európában és annak hatása a katonai tömegrendezvények biztosítására. In: Szakmai Szemle – A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat tudományos–szakmai folyóirata. 2015/2. sz.

Simon László (2016): A titok speciális értelmezése az elmúlt 25 év kihívásainak, kockázatainak és fenyegetéseinek tükrében. In: Felderítő Szemle. 2016/1. sz.

Simon László (2016): Az információ mint fegyver? In: Szakmai Szemle. 2016/1. sz.

Smith, Zachary M. (2017): Cyber Security. In: Spinger, Paul J. (szerk.): Encyclopedia of Cyber Warfare. ABC–CLIO, Santa Barbara–Denver.

Stokes, Christopher (2009): Chapter 2 – OSI Model and Then Some. In: Dale, Liu (szerk.): Next generation SSH2 implementation: securing data in motion. Burlington, Elsevier.
DOI: https://doi.org/10.1016/B978-1-59749-283-6.00002-7.

Szkála Károly – Munka Sándor (2018): A kibertér fogalma, értelmezése és fejlődése. In: Földrajzi Közlemények. 2018/4. sz.

Tóth Zoltán Balázs (2016): Az Iszlám Állam online térhódítása. In: Nemzetbiztonsági Szemle. 2016/4. sz.

Turkle, Sherry (2011): Alone Together – Why We Expect more from Technology and Less from Each Other. Basic Books, New York.

Werbach, Kevon (2006): A Layered Model for Internet Policy. In: Journal on Telecommunications and High Technology Law. 2006/2. sz.

Winterfeld, Steve – Andress, Jason (2013): The Basics of Cyber Warfare Understanding the Fundamentals of Cyber Warfare in Theory and Practice. Elsevier, Waltham.

Wright, Gavin: ARPANET. In: TechTarget/Networking. (Elérhető: https://www.techtarget.com/searchnetworking/definition/ARPANET Letöltés ideje: 2023.02.04.).


JOGFORRÁSOK

Allied Joint Publication-3.20 Allied – Joint Doctrine for Cyberspace Operations. NATO standard, January 2020. (Elérhető: https://assets.publishing.service.gov.uk/government/uploads/system/uploads/attachment_data/
file/899678/doctrine_nato_cyberspace_operations_ajp_3_20_1_.pdf. Letöltve: 2023.02.04.).

Joint Publication 1–02 Department of Defense Dictionary of Military and Associated Terms, (Elérhető: https://fas.org/irp/doddir/dod/jp1_02.pdf Letöltés ideje: 2023.02.04.).

A honvédelmi miniszter 60/2013. (IX. 30.) HM utasítása a Magyar Honvédség Kibervédelmi Szakmai Koncepciójának kiadásáról.

borito_webre.jpg

pdf

Jog-Állam-Politika, 2023/1.
DOI: 10.58528/JAP.2023.15-1.75