ABSTRACT

The development of science and (bio)technology may change the concept of the human as well as the values of humanism to the extent that possibly an upgraded human or one combined with technology can hardly be called Homo sapiens anymore. This raises the question of what kind of society we can live in if the anthropocentric worldview, the pillar of humanism, is overturned and the centre of the most protected human autonomy itself is also questioned. We also will examine why the catalogue of human rights might eradicated if the right to abortion and trans rights were to be maintained and the autonomy of human consciousness were to be eroded, and what the solution might be to respect the life and dignity of all human beings and to address the challenges posed by biotechnology. Finally, we will justify what and why Francis Fukuyama might be right and why there is a need to return to the fundamental values of humanism, which could be called orthodox humanism in a technologically driven age of humanism, which cannot be posthuman.

keywords

humanism | Fukuyama | autonomy | trans rights | biotechnology
n anthropocentric | abortion

bibliography

Angyal Pál (1936): A negatív eugenikai irány büntetőjogi vonatkozásai. Budapest.

Bostrom, Nick (2005): In defense of posthuman dignity. In: Bioethics. 19(3).
DOI: https://doi.org/10.1111/j.1467-8519.2005.00437.x.

Bourgois, Pierre (2019): A political criticism of transhumanism: The bioconservatism of Francis Fukuyama. In: Raisons politiques. 74(2). (Elérhető: https://shs.cairn.info/journal-raisons-politiques-2019-2-page-119?lang=en).

Center for Reproductive Rights: The World’s Abortion Laws. (Elérhető: https://reproductiverights.org/maps/worlds-abortion-laws/).

Dworkin, Ronald M. (2000): Sovereign Virtue: The Theory and Practice of Equality. Harvard University Press, Cambridge.

Európai Parlament: A szexuális és reprodukciós egészség és jogok helyzete az EU-ban a nők egészségével összefüggésben. Állásfoglalás, 2021. (Elérhető: https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/TA-9-2021-0314_HU.html).

Európai Polgári Kezdeményezés Fóruma: Egy közülünk (One of us). (Elérhető: https://citizens-initiative-forum.europa.eu/sites/default/files/2021-03/One%20of%20Us%20HU.pdf). 

Foster, Thomas (2005): The Souls of Cyberfolk. Posthumanism as Vernacular Theory. University of Minnesota Press, Minneapolis–London.

Fukuyama, Francis (1994): A ​történelem vége és az utolsó ember. (Ford. Somogyi Pál László – M. Nagy Miklós.) Európa Kiadó, Budapest.

Fukuyama, Francis (2003): Poszthumán jövendőnk. A biotechnológia forradalom következményei. Európa könyvkiadó, Budapest.

Fukuyama, Francis (2004): Transhumanism. In: Foreign Policy.
DOI: https://doi.org/10.2307/4152980.

Fukuyama, Francis (2024): A liberalizmus vesszőfutása. (Ford. Bojtár Péter.) Európa Kiadó, Budapest.

Guillén, Mauro F. (2022): 2030: How today’s biggest trends will collide and reshape the future of everything (2nd ed.). St. Martin’s Press, New York.

Habermas, Jurgen (2003): The Future of Human Nature. (Ford. Rehg, William – Pensky, Max – Beister, Hella.) Polity Press, Cambridge.

Hajdinjak, Mateja et al. (2021): Initial Upper Palaeolithic humans in Europe had recent Neanderthal ancestry. In: Nature. 592. (Elérhető: https://www.nature.com/articles/s41586-021-03335-3).

Harari, Yuval (2022): HOMO DEUS. A holnap rövid története. (Ford. TORMA Péter.) Animus Kiadó, Budapest.

Horváth Márk – Lovász Ádám – Nemes Z. Márió (2019): A poszthumanizmus változatai – Ember, embertelen és ember utáni. Prae Kiadó, Budapest.

HVG.hu: Lehet, hogy át kell írni a történelemkönyveket: úgy néz ki, ugyanahhoz a fajhoz tartozhat a neandervölgyi ember és a homo sapiens. (Elérhető: https://hvg.hu/tudomany/20240113_neandervolgyi_ember_homo_sapiens_evolucio_tortenelem_asatas_genetika_dns_oroklodes).

IFLScience – Taub, Benjamin: Human And Chimp DNA Is 98.8 Percent Identical – So How Are We So Different?, 2024.  (Elérhető: https://www.iflscience.com/human-and-chimp-dna-is-988-percent-identical-so-how-are-we-so-different-74406).

Independent – Cowburn, Ashley: MPs vote against retaining EU Charter Of Fundamental Rights In UK law after Brexit, 2017.  (Elérhető: http://www.independent.co.uk/news/uk/politics/brexit-eu-charter-fundamental-rights-commons-uk-eu-defeat-a8068326.html).

Kotkin, Joel (2024): A neofeudalizmus eljövetele - Figyelmeztetés a globális középosztály számára. (Ford. Forgács Ildikó.) MCC Press, Budapest.

Kozlov, Max (2023): Human trials of artificial wombs could start soon. Here’s what you need to know. In: Nature. (Elérhető(Elérhető: https://www.nature.com/articles/d41586-023-02901-1).
DOI: https://doi.org/10.1038/d41586-023-02901-1.

Kurzweil, Raymond (2024): The Singularity Is Near: When Humans Transcend Biology. The Bodley Head, London.
DOI: https://doi.org/10.1057/9781137349088_26.

Landy-Gyebnár Mónika (2022): Sosem volt még ennyi neandervölgyi gén a világon. In: National Geographic. (Elérhető: https://ng.24.hu/tudomany/2022/09/24/sosem-volt-meg-ennyi-neandervolgyi-gen-a-vilagon/).

Le Monde – Darame, Mariama: France, first to protect abortion in Constitution, sends message to ‚women of the world, 2024.  (Elérhető: https://www.lemonde.fr/en/politics/article/2024/03/05/france-protecting-abortion-in-its-constitution-sends-message-to-women-of-the-world_6586538_5.html).

Leading Britain Conversation: „If I had to choose between Christianity and Islam, I’d choose Christianity every single time.” X. com. 2024. március 31. (Elérhető: (Online https://x.com/LBC/status/1774510715975368778).

Lovászy László (Gábor) – Szalay Máté Gerzson (2015): Genetikailag háromszülős gyermekektől az eugenika polgári jogiasításáig. In: Európai Jog. 15.  (Elérhető: https://szakcikkadatbazis.hu/doc/7763551).

Lovászy László (Gábor) – Szoboszlai-Kiss Katalin (2021): A mesterséges megtermékenyítésről mint az élethez való jog lehetőségéről és az ebből származó etikai dilemmákról. In: Jog–Állam–Politika. Jog- és politikatudományi folyóirat. 2021/2. sz.

Lovászy László (Gábor) (2016): Svédcsavarok az emberi jogoknál? In: Szociálpolitikai Szemle. 2(4-5). (Elérhető: http://www.szocszemle.hu/szocialpolitikai-szemle-2016-iievfolyam-4-5-szam.html).

Lovászy László (Gábor) (2018b): Homo Sapiens Conrectus - íme, a fejlesztett ember! In: Aczél Petra – Csák János – Szántó Zoltán Oszkár (szerk.): Társadalmi Jövőképesség – Egy új tudományterület bemutatkozása. Budapesti Corvinus Egyetem Társadalmi Jövőképesség Kutatóközpont, Budapest.

Lovászy László Gábor (2009): A jövő kihívásai, új jogi, jogfilozófiai problémákról és a ˶demográfforradalmárok” feladatairól, avagy több joga van-e egy csimpánznak, mint egy sclerosis multiplexes embernek? In: Európai Jog. 9(3). (Elérhető: https://szakcikkadatbazis.hu/doc/7792584). 

Lovászy László Gábor (2010): Rövid elmélkedés a modern abortusz-paradoxonról a magyar alkotmányozás fényében az állam életvédelmi kötelezettsége szempontjából. In: Európai Jog. 2010/5. (Elérhető: https://szakcikkadatbazis.hu/doc/6508476).

Magyar Nemzet – Lovászy László (Gábor): Transzmozgalom és bírói aktivizmus, 2020d. (Elérhető: https://magyarnemzet.hu/velemeny/2020/09/transzmozgalom-es-biroi-aktivizmus).

Mandiner – Lovászy László (Gábor): A bioetika útvesztői, 2019b.  (Elérhető: https://mandiner.hu/belfold/2019/10/a-bioetika-utvesztoi).

Mandiner – Lovászy László (Gábor): Abortusz-paradoxon a jog halójában – mit hozhat a technológiai fejlődés?, 2018a.  (Elérhető: https://mandiner.hu/kulfold/2018/09/abortusz-paradoxon-a-jog-halojaban-mit-hozhat-a-technologiai-fejlodes).

McKinsey & Company – Bhandari, Mayank at al.: The UK biotech sector: The path to global leadership, 2021. (Elérhető: https://www.mckinsey.com/industries/life-sciences/our-insights/the-uk-biotech-sector-the-path-to-global-leadership).

Portfolio – Lovászy László (Gábor): A biozsák, ami megmentheti a világot, 2019a.
(Elérhető: https://www.portfolio.hu/prof/20190819/a-biozsak-ami-megmentheti-a-vilagot-334343).

Rawls, John (1999): A Theory of Justice: Revised Edition. Harvard University Press, Cambridge.
DOI: https://doi.org/10.4159/9780674042582.

Regalado, Antonio (2022): The scientist who co-created CRISPR isn’t ruling out engineered babies someday. In: MIT Technology Review.  (Elérhető: https://www.technologyreview.com/2022/04/26/1048917/crispr-gene-editing-scientist/).

Scientific American – Obasogie, O.K.: Commentary: the eugenics legacy of the Nobelist who fathered IVF, 2013.   (Elérhető: https://www.scientificamerican.com/article/eugenic-legacy-nobel-ivf/).

Szoboszlai-Kiss Katalin – Andrási Gábor (2024): The best of two worlds: Multidisciplinary co-teaching of legal ethics. In: Hungarian Journal of Legal Studies. Volume 64, Issue 2.
DOI: doi.org/10.1556/2052.2023.00466.

Szoboszlai-Kiss Katalin – Zádori János (2024): Asszisztált reprodukció újragondolva. In: Jog–Állam–Politika. Jog- és politikatudományi folyóirat. 2024/2. sz.
DOI: 10.58528/JAP.2024.16-2.3.

Szoboszlai-Kiss Katalin (2017): Law and Morality. In: Jog–Állam–Politika. Jog- és politikatudományi folyóirat. 2017/3. sz.

Ted.com – Eagleman, David: Can we create new senses for humans?, 2015. (Elérhető: https://www.ted.com/talks/david_eagleman_can_we_create_new_senses_for_humans).

The New Statesman – Gray, John: Why the liberal West is a Christian creation, 2019. (Elérhető: https://www.newstatesman.com/culture/2019/09/why-the-liberal-west-is-a-christian-creation).

The Telegraph – Henderson, Cameron: Richard Dawkins quits atheism foundation for backing transgender ‘religion’, 2024. (Elérhető: https://www.telegraph.co.uk/world-news/2024/12/30/richard-dawkins-quits-atheism-foundation-over-trans-rights/).

Time – Park, Alice: Scientists Report Creating the First Embryo With Human and Non-Human Primate Cells, 2021. (Elérhető(Elérhető: https://time.com/5954818/first-human-monkey-chimera-embryo).

U.S. Supreme Court: Roe v. Wade, 410 U.S. 113 (1973), 2024.(Elérhrhető (Elérhető:  https://supreme.justia.com/cases/federal/us/410/113/).

Wikipedia: Az abortusz legalizálásának időpontja egyes országokban.  (Elérhető: https://hu.wikipedia.org/wiki/Az_abortusz_legaliz%C3%A1l%C3%A1s%C3%A1nak_id%C5%91pontja_egyes_orsz%C3%A1gokban).

World Health Organization: Abortion, 2024. (Elérhető(Elérhető: https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/abortion).

WU, Jun et al. (2017): Interspecies chimerism with mammalian pluripotent stem cells. In: CELL. Volume 168, Issue 3. (Elérhető(Elérhető: http://www.cell.com/cell/fulltext/S0092-8674(16)31752-4). 

Zádori, János – Szoboszlai-Kiss, Katalin (2024): Regulation of Assisted Reproduction in Hungary. In: Acta Humana – Emberi Jogi Közlemények. 12(1).
DOI: https://doi.org/10.32566/ah.2024.1.6.

LEGAL of cases

Application no. 10843/84. (Elérhető: https://hudoc.echr.coe.int/app/conversion/docx/?library=ECHR&id=001-57641&filename=CASE%20OF%20COSSEY%20v.%20THE%20UNITED%20KINGDOM.docx&logEvent=False).

Application no. 21830/93. (Elérhető: https://hudoc.echr.coe.int/fre#%7B%22tabview%22:%5B%22document%22%5D,%22itemid%22:%5B%22001-58032%22%5D%7D).

Application no. 28957/95. (Elérhető: https://hudoc.echr.coe.int/fre#{%22itemid%22:[%22001-60596%22]}). Application no. 53568/18 és 54741/18. (Elérhető: https://hudoc.echr.coe.int/eng#{%22itemid%22:[%22002-14047%22]}).