Az elfelejtett hédervári államférfi

LETÖLTÉS

Jog-Állam-Politika, 2023/4.145
DOI: 10.58528/JAP.2023.15-4.145

HEKA LÁSZLÓ


ABSTRACT

The life and work of Count Károly Khuen-Héderváry (1849-1918), a Croatian minister and two-time Hungarian Prime Minister, was closely linked to Győr County, especially Hédervár. Born in Silesia, raised in Slavonia, then starting his career in Győr and developing in Zagreb and Budapest, the lawyer, politician and statesman spoke German, Hungarian and Croatian natively. He was connected to all three nations, although he always and without exception declared himself to be of Hungarian nationality. In terms of his political views, he can be said to be a conservative liberal, as he became a parliamentary representative of the Győr Sziget district in the colors of the Liberal Party at the age of 26, but at the same time he remained loyal to the court. After completing two three-year terms (1875-1881), the monarch appointed him the chief lord of Győr County in 1882. A year later, he took the seat of the Ban in Zagreb and ruled Croatia for twenty years. From there, the road led to the Prime Minister’s cabinet, a position he held twice. In this study, we examine Bán’s life path, his activities as a statesman, and the Croatian-Hungarian public law relations.


KEYWORDS

Croatian Ban * first prime ministerial mandate * the bribery case * calm in Héderváry * second Khuen-Héderváry cabinet * National Labour Party


BIBLIOGRAPHY

Antal Tamás (2013): A községi bíráskodás és az 1911. évi Polgári perrendtartás. In: Homoki-Nagy Mária (szerk.): A polgári peres eljárás történeti fejlődése Magyarországon. V. Szegedi Jogtörténeti Napok. Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Szeged.

Artuković, Mato (2001): Srbi u Hrvatskoj. (Khuenovo doba). Hrvatski institut za povijest Osijek. Slavonski Brod.

Bertényi Iván, ifj. (2003): Kérlelhetetlenül. Bánffy Dezső nemzetiségi politikája. In: Pro Minoritate. Tavasz.

Bertényi Iván, ifj. (2015): Magyar-horvát közjogi és politikai viták a századfordulón. Bánffy Dezső intrikái Khuen-Héderváry Károly horvát bán ellen. In: Fodor Pál – Sokcsevits Déns (főszerk.): A horvát-magyar együttélés fordulópontjai. Intézmények, társadalom, gazdaság, kultúra. MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történelemtudományi Intézet, Budapest.

Brunner, Otto (1925): Zur ältere Geschichte der Khuen von Belasi. In: Festschrift zu Ehren Emil von Ottenthals. Wagner Verlag, Innsbruck.

Bulić, Ivan (2012): Politika Hrvatsko-srpske koalicije uoči Prvoga svjetskog rata. In:
Časopis za suvremenu povijest. Vol. 44. No. 2.

Cieger András (2011): Politikai korrupció a Monarchia Magyarországán. Napvilág Kiadó Kft., Budapest.

Cieger András (2005): A vizsgálóbizottság és a nyilvánosság. In: Médiakutató. 2025/02. (Elérhető: https://www.mediakutato.hu/cikk/2005_02_nyar/08_vizsgalobizottsag/. Letöltés ideje: 2023. IV. 28.).

Dobrovšak, Ljiljana (2005): Židovi u banskoj Hrvatskoj u zbivanjima 1903.-1904. In: Časopis za suvremenu povijest. No. 3/2005.

Dobszay Tamás – Estók János – Salamon Konrád (1998): Tisztelt Ház!: A magyar országgyűlések története 1848–1998. Puskás Tivadar Távközlési Technikum, Budapest.

Eötvös Károly munkái (1909) XXIV. kötet. Révai Tetsvérek, Budapest.

Ferdinándy Gejza 1903): Parlamenti vizsgáló-bizottság és az országgyűlési tagok megvesztegetésének büntethetősége. In: Jogállam. 7. füzet. Budapest.

Gratz Gusztáv (1934): A dualizmus kora. Magyarország története 1867-1918. I. köt. Magyar Szemle Társaság, Budapest.

Gross, Mirjana (1954): Propast starounionističke stranke u svijetlu izvještaja Mirka Bogovića. In: Zbornik Odsjeka za povijesne znanosti Zavoda za povijesne i društvene znanosti JAZU, Vol. 1.

Hanák Péter (1959): Iratok az 1894-95. évi magyar kormányválság történetéhez. In: Történelmi Szemle. 2. évf., 3-4. sz.

Heka László (2016): Khuen-Héderváry Károly horvát bán és magyar miniszterelnök a horvátok szemében. In: Forvm Acta Universitatis Szegediensis Acta Juridica et Politica. SZTE Egyetemi Kiadványok, Szeged.

Heka, Ladislav (2016): Grof Karlo (Károly) Khuen-Héderváry i Hrvati. In: Zbornik Pravnog fakulteta Sveučilišta u Rijeci 37., br. 3.

Heka, Ladislav – László (2019): Hrvatsko-ugarska nagodba. Pravni odnos bana i hrvatskog ministra. Srednja Europa, Zagreb.

Heka, Laslo (2017): Grof Karlo Kun Hedervari (Karlo Khuen-Héderváry) i Srbi u Ugarskoj i Hrvatskoj. In: Zbornik radova Pravnog fakulteta. Vol. 51, no. 4.

Holjevac, Željko (2008): Pravo u službi nacionalnog pokreta: Josip Pliverić o pravnoj prirodi hrvatsko-ugarske ‘državne zajednice’ u doba dualizma. In: Marijana Marinović (ur.): Nacionalni pokret u Hrvatskoj u 19. stoljeću, Zagreb, 57–65.

Horvat, Josip (1989): Politička povijest Hrvatske I. Binoza-Svjetski pisci, Zagreb.

Ignotus Hugo (1910): A politika mögül – Khuen gróf – Jegyzetek. In: Nyugat. 1910/13. sz.

Iveljić, Iskra (2008): Od uza Sudbenog stola do turneje po Rusiji. Nepoznata pisma Josipa Henneberga iz 1894.-1897. In: Časopis za suvremenu povijest. Vol. 40. No. 2.

Janjatović, Bosiljka (1997): Sudski procesi zagrebačkim studentima u studenom 1895. In: Historijski zbornik. 50.

Karaula, Željko (2022): Korespondencija Khuen – Tomašić. Zavod HAZU u Bjelovaru. Knjiga 18. Zagreb-Bjelovar.

Katus László (2010): Bánffy Dezső miniszterelnök és Khuen-Héderváry Károly horvát bán „párviadala”. In: Nemzetek és birodalmak. Diószegi István 80 éves. ELTE Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszék, Budapest.

Kornitzer Béla (1940): Apák és fiúk. Nagy magyar értékeink – ahogyan fiaik látják. Első kötet. Széchenyi Irodalmi és Művészeti R.T. Kiadása, Budapest.

László Csaba: A hédervári vár. In: Horváth László (szerk.): Castrum Bene 1989. Várak a 13. században. A magyar várépítés fénykora. Mátra Múzeum, Gyöngyös.

Matković, Stjepan (1996): Čista stranka prava i stranački izbori na prijelazu 19. u 20. stoljeće. In: Povijesni prilozi. 15.

Néma Sándor (2007): Hédervár. Száz magyar falu könyvesháza. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Miniszterelnöki Hivatal – Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat, Budapest.

Pálosfalvi Tamás (2013): Vitézek és Garázdák. A szlavóniai humanisták származásának kérdéséhez. In: Turul. 2013/1. sz. (Elérhető: http://real.mtak.hu/19356/1/Vitezek_u_173211.9315.pdf).

Pliverić, Josip (1886): Beitrage zum ungarisch-kroatischen Bundesrechte. Forgotten Books, Agram.

Pliverić, Josip (1887): Der kroatische Staat. Verlag von Leopold Hartman’s Akadem, Beuchhandlung (Kugli & Deutsch), Agram.

Polić, Martin (1900): Parlamentarna povijest Kraljevina Hrvatske, Slavonije i Dalmacije sa bilježkama iz političkoga, kulturnoga i družtvenoga života. Dio drugi, Zagreb.

Polić, Martin (1901): Dragutin grof Khuen Hédarváry i njegovo doba. Zagreb.

Pölöskei Ferenc (1963): A koalíció felbomlása és a Nemzeti Munkapárt megalakulása. 1909–1910. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Pölöskei Ferenc (1999): Az Osztrák–Magyar Monarchia Balkán-politikája az I. világháború előtti években. In. A Balkán-háborúk és a nagyhatalmak. Történeti és politológiai előadások. Napvilág Kiadó, Budapest.

Reisz T. Csaba (2017): „Kedves Lajosom” Csánki Dezső levelei Thallóczy Lajoshoz 1879–1916. Magyar Történelmi Társulat – MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, Budapest.

Rumenjak, Natalija (2000): Politička karikatura i slika ’Khuenovih Srba’ s kraja 19. st. u Hrvatskoj. In: Časopis za suvremenu povijest. Vol. 32. No. 3.

Tisza István (1923): Az 1894. május–június havi krízis történetéhez. In: Gróf Tisza István összes munkái. Első kötet. Franklin-Társulat, Budapest.

Soós László (szerk.) (2018): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918.
A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei. A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. 1. kötet. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Budapest.

Tomašić, Nikola (1910): Temelji državnoga prava hrvatskoga kraljevstva. Zagreb: Vjesnik kr. Hrvatsko-Slavonsko-Dalmatinskoga zemaljskog arkiva. Zagreb.

Tonelli Sándor (1941): Tisza István utolsó útja (Sarkotic István báró vezérezredes, Bosznia-Hercegovina utolsó tartományi főnökének naplója). Acta Universitatis Szegediensis. Sectio Geographico-Historica. Tomus VII. Fasc. 2. Szeged.

Urbanitsch, Peter – Rumpler, Helmut (Hrsg.) (2000): Die Habsburgermonarchie 1848–1918 / Verfassung und Parlamentarismus: Verfassungsrecht, Verfassungswirklichkeit, zentrale Repräsentativkörperschaften. Band VII, Teil 1, Verlag der Österreichischen Akademie der Wissenschaften, Wien. 

Závodszky Levente (1920): A Héderváry család története. Szerzői magánkiadás, Budapest.

XV. ÉVFOLYAM – 2023 / 4

100%