ABSTRACT

One of the most difficult tasks in the history of the state is distinguishing between forms of government and types of states, especially because there are few examples in world history where all the conceptual elements of a given type of state appeared simultaneously, or where a system described in theory was implemented in practice in its pure form. Science has always been tasked with reinterpreting historical events. This study attempts to do so by offering a new approach to the absolute form of government. The classical theoretical conception of absolutism meant that the ruler exercised absolute power in a state, exclusively and without restriction by anyone or anything. In its pure form, however, this never actually existed in any state, as it was always mixed with features characteristic of other forms of government. The study lists the forms of absolutism identified by science, first according to the time of their emergence and then according to their basic characteristics. It emphasizes the changes
in theories related to enlightened absolutism and argues that these categories remain valid today, albeit with more nuanced content for both absolutism and enlightened absolutism. Additionally, new labels have emerged, such as the fiscal-military state, the coordinating state, and reform absolutism. In the final chapter, the study examines the legacy of absolutism by exploring how it shaped state organization and by identifying the tools and practices that later served as models for centralized systems of power.

keywords

forms of government, absolutism, centralized state power, fiscal-military state, coordinating state, reform absolutism

Hivatkozás (MLA)

Balogh, Judit. „Nézetek az abszolutista államról – egykor és most. Kormányforma vagy történeti államtípus.” Jog–Állam–Politika: Jog- és politikatudományi folyóirat, vol. 18, no. 1, 2026, pp. 21-39. https://doi.org/10.58528/JAP.2026.18-1.21.

IRODALOM

Balázs, Péter. „Valóban abszolút volt-e a francia abszolút monarchia? Tocqueville és a 20. század végi történetírás.” AETAS, no. 3–4, 2004.

Baumgart, Peter. „Absolutismus ein Mythos? Aufgeklärter Absolutismus ein Widerspruch?” Zeitschrift für historische Forschung, vol. 27, no. 4, 2000.

Béli, Gábor. „Árpád-kori törvényeink.” JURA, no. 1–2, 2000.

Benlarbi, Alexis, and Alexis De Carvalho. „Réformer et pacifier: L’Ordonnance de Moulins (1566).” Academia.edu, 2018, www.academia.edu/42701942/R%C3%A9former_et_pacifier_LOrdonnance_de_Moulins_1566_. Accessed 26 Sept. 2025.

Birtsch, Günter. „Aufgeklärter Absolutismus oder Reformabsolutismus?” Aufklärung, vol. 8, no. 1, 1994.

Bodin, Jean. Az államról. Gondolat, 1987.

Bodnár-Király, Tibor. „Államleírás és a „statisztika elmélete” a 18–19. század fordulóján.” Századok, vol. 151, no. 5, 2017.

Bodnár-Király, Tibor. Államleírás és statisztika a 18–19. század fordulójának magyarországi eszmetörténetében. PhD dissertation, Eötvös Loránd Tudományegyetem, 2018a.

Bodnár-Király, Tibor. „Államleírás állam nélkül: A statisztikatudomány magyarországi előzményeiről.” Kaleidoscope, vol. 9, no. 17, 2018b. https://doi.org/10.17107/KH.2018.17.197-222.

Bodnár-Király, Tibor. „State Description without State: On the Antecedents of the Statistical Gaze in Hungary.” Historical Studies on Central Europe, vol. 2, no. 2, 2022, https://doi.org/10.47074/HSCE.2022-2.07.

Bónis, György. „A személyes királyság kora.” Emlékkönyv Illés József tanári működésének 40. évfordulójára, edited by Ferenc Eckhart and Alajos Degré, Stephaneum Nyomda, 1942.

Bónis, György. Hűbériség és rendiség a középkori magyar jogban. Osiris, 2003.

Both, Ödön. Fejezetek a Nyugat-európai állam- és jogtörténet köréből. JATEPress, 1997.

Csizmadia, Andor. A magyar közigazgatás fejlődése a 18. századtól a tanácsrendszer létrejöttéig. Akadémiai, 1976.

Davies, Norman. Európa története. Osiris, 2002.

Demel, Walter. Vom aufgeklärten Reformstaat zum bürokratischen Staatsabsolutismus. Oldenbourg, 2020, https://doi.org/10.1524/9783486709261.

Duchhardt, Heinz. „Die Absolutismusdebatte – eine Antipolemik.” Historische Zeitschrift, vol. 275, no. 2, 2002, https://doi.org/10.1524/hzhz.2002.275.jg.323.

Elias, Norbert. Über den Prozeß der Zivilisation. Suhrkamp, 1976.

Gedeon, Magdolna. „A bányahivatalnokok jogi helyzete Magyarországon a 18. században.” Pro Futuro, vol. 10, no. 1, 2020a, https://doi.org/10.26521/Profuturo/2020/1/7540.

Gedeon, Magdolna. Abszolutisztikus törekvések a magyarországi ércbányászat és kohászat terén a 18. században. Miskolci Egyetemi Kiadó, 2020b.

Hahner, Péter. A régi rend alkonya: Egyetemes történet 1648–1815. Kronosz, 2024.

Hajdu, Lajos. A közjó szolgálatában. Magvető, 1983.

Heindl, Waltraud. „Verfassung als Verwaltung – das neoabsolutistische Experiment.” Die Habsburgermonarchie und die Slowaken 1849–1867, edited by Dušan Kováč, Arnold Suppan, and Emilia Hrabovec, Academic Electronic Press, 2001.

Hellmut, Eckhart. „Der Staat des 18. Jahrhunderts: England und Preußen im Vergleich.” Aufklärung, vol. 8, no. 1, 1994.

Kavanova, Olga. Szorgalom, becsvágy és karrier: A Habsburg Monarchia hivatalnoki kara a felvilágosult abszolutizmus időszakában. HUN-REN BTK Történelmi Intézet, 2025.

Kelemen, Miklós. „Kormányzás és közigazgatás – a közigazgatás történeti kialakulása, fogalma.” Összehasonlító jogtörténet, edited by András Földi, ELTE Eötvös Kiadó, 2018.

Képes, György. Abszolutizmusok az európai és magyar alkotmánytörténetben. ELTE ÁJK Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszék, 2010, majt.elte.hu/media/49/d1/5a0cf759f78cda7959a25ac012e75d0104fdca8de292670426a4f0e2d3e5/MAJT-segedanyagok-kepes-Abszolutizmusok.pdf. Accessed 12 Sept. 2025.

Képes, György, editor. Az abszolút monarchia. Gondolat, 2011a.

Képes, György. „Svédország alkotmánya és közigazgatása Gustav Vasától XII. Károlyig (1523–1718).” Jogtörténeti Szemle, no. 3, 2011b.

2008. Lengyel, Zsolt. „Neoabszolutizmus vagy önkényuralom?” AETAS, no. 3, 2008.

Koi, Gyula. A közigazgatás-tudományi nézetek fejlődése. Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó, 2014a.

Koi, Gyula. „A közigazgatás-tudomány kezdetei és a Polizeiwissenschaft szerepe Magyarországon.” Állam- és Jogtudomány, vol. 55, no. 2, 2014b.

Korpás, Zoltán. „A fiskális-katonai állam és a Katolikus Monarchia a 16–17. században.” Századok, vol. 152, no. 5, 2018.

Kosáry, Domokos. „Felvilágosult abszolutizmus – felvilágosult rendiség?” Történelmi Szemle, vol. 19, no. 4, 1976.

Koser, Reinhold. „Die Epoche der absoluten Monarchie in der neueren Geschichte.” Historische Zeitschrift, vol. 61, 1889.

Kökényesi, Zsolt. „Kiváltságosok az állam és a közjó szolgálatában: Joseph von Sonnenfels nemesség koncepciójáról.” AETAS, no. 3, 2013.

László, Balázs. „Királyi jog az Aranybullákban.” JURA, vol. 23, no. 1, 2017.

László, Balázs. „A király közjogi állása II. András Aranybulláiban.” De iurisprudentia et iure publico, vol. 17, no. 3, 2023.

MacHardy, Karin Jutta. War, Religion and Court Patronage in Habsburg Austria: The Social and Cultural Dimensions of Political Interaction, 1521–1622. Palgrave Macmillan, 2003,
https://doi.org/10.1057/9780230536760.

Marczali, Henrik. Az absolutismus kora. Franklin–Révai, 1902.

May, Louis Philippe. „Despotisme légal et despotisme éclairé d’après Le Mercier de la Rivière.” Bulletin of the International Committee of Historical Sciences, vol. 9, 1937.

Mezey, Barna. „A modern állam születése.” Rubicon, no. 8, 1997.

Mezey, Barna, and Zoltán Szente, editors. Európai alkotmány- és parlamentarizmustörténet. Osiris, 2003.

Molnár, Erik. „Az abszolutizmus gazdasági és társadalmi alapjai Európában.” Válogatott tanulmányok, edited by Erik Molnár, Akadémiai, 1969.

Oestreich, Gerhard. „Strukturprobleme des europäischen Absolutismus.” Vierteljahrschrift für Sozial- und Wirtschaftsgeschichte, vol. 55, 1969.

Pálffy, Géza. A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia a 16. században. MTA BTK Történelemtudomány Intézet, 2022.

Pálvölgyi, Balázs. „Franciaország államtörténete.” Egyetemes államtörténet I, edited by Éva Jakab and Attila Pókecz Kovács, Dialóg Campus, 2019.

Price, Roger. Franciaország története. Maecenas, 1994.

17. Szabó, Béla. A német politikaitudomány hatása a magyar államtani gondolkodásra a 17. században: Magyarországiak politikatudományi disputációi. Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2020.
18. Szabó, Béla. „Polizei in Ungarn und Siebenbürgen im 16–18. Jahrhundert.” Europäische Impulse in der Entwicklung der Rechtskultur im Karpatenbecken: Ausgewählte Studien, edited by Béla P. Szabó, Gondolat, 2023.

Reinalter, Helmut, editor. Lexikon zum Aufgeklärten Absolutismus in Europa. Böhlau, 2005.

Reinalter, Helmut, and Harm Klueting, editors. Der Aufgeklärte Absolutismus im europäischen Vergleich. Böhlau, 2002.

Roscher, Wilhelm Georg. „Umrisse zur Naturlehre der drei Staatsformen.” Allgemeine Zeitschrift für Geschichte, vol. 7, 1847.

Sallai, Balázs. „„Cikornyásan terjengős, nagyképűen homályos”: Reformtörekvések a magyar hivatalnoki nyelvhasználat javítására a 20. század első felében.” Magyar Jogi Nyelv, no. 1, 2021.

Sashalmi, Endre. A nyugat-európai államfejlődés vázlata. Pannonica, 2006. pp. 128-150.

Sashalmi, Endre. „Az abszolutizmus: az abszolút monarchia elmélete.” Az abszolút monarchia, edited by György Képes, Gondolat, 2011.

Sashalmi, Endre. „Az abszolutizmus – Mítosz és valóság: Egy történelmi terminus historiográfiája.” Az abszolutizmus kora, edited by Anna Dévényi, András Forgó, and Zoltán Gőzsy, Kronosz, 2019.

Stipta, István. „Az abszolutizmus állama.” Rubicon, no. 8, 1997.

Stipta, István. „Az abszolutizmus és a felvilágosult abszolutizmus államszervezeti jellegzetességei.” Facultas nascitur: 20 éves a jogászképzés Miskolcon, edited by József Szabadfalvi, Bíbor, 2001.

Szűcs, Jenő. Vázlat Európa három történeti régiójáról. Magvető, 1983.

Takács, Péter. Az államok rendszertana és tipológiája. Gondolat, 2023.

Tevesz, László. A liberális magyar nemzetfogalom kialakulása. PhD dissertation, Eötvös Loránd Tudományegyetem, https://doi.org/10.15476/elte.2015.069.