ABSTRACT

For about a hundred years, Hungarian historiography has been dominated by Gyula Szekfű’s view that the so-called Croatian Pragmatic Sanction was the brainchild of Count Imre Esterházy, Bishop of Zagreb.  Since then, numerous authors, mainly Hungarian, have repeated the thesis that the bishop of Zagreb proposed the Habsburgs’ female succession out of personal ambition, hoping that the king and emperor would appoint him archbishop of Esztergom and primate of Hungary. Hungarian constitutional and legal historians also agree that the article regulating female succession was introduced by the Croatian Diet (Sabor), but they argue that it did not have the prerogative to decide on the monarch’s right of succession, as only the Hungarian Diet was entitled to do so. Therefore, the Croats could have submitted the above proposal to the Hungarian Diet in Pozsony, where the issue could have been discussed. However, Croatian jurisprudence has no doubt about Croatia and Slavonia’s right to elect a king and their authority to adopt the Pragmatic Sanction, which is listed as one of the most important elements of the continuity of their statehood in the preamble to the constitution in force since 1990. This study examines the powers of the Sabor, the process of adopting Act VII of 1712, and, above all, analyzes its legal and political consequences.

keywords

Croatian Pragmatica Sanctio – Act VII of 1712, powers of the Croatian Diet, ratification of Croatian legislation, Imre Esterházy, Bishop of Zagreb

Hivatkozás (MLA)

Heka, László. „Az ún. horvát pragmatica sanctio jogi és politikai következményei.” Jog–Állam–Politika: Jog- és politikatudományi folyóirat, vol. 18, no. 1, 2026, pp. 75-90.
https://doi.org/10.58528/JAP.2026.18-1.75.

IRODALOM

Bahlcke, Joachim. A magyar püspöki kar és a Habsburg Monarchia. Együttműködéstől a konfrontációig (1686–1790). Translated by István Fazekas, Budapest, 2013.

Baranyai, Béla. “Hogyan történt az 1687/88. évi 1–4 törvénycikk szerinti törvényszöveg becikkelyezése.” Gróf Klebelsberg Kuno Magyar Történetkutató Intézet Évkönyvei, 1942.

Beuc, Ivan. “Državna zajednica Hrvatsko-slavonskog kraljevstva i Mađarskog kraljevstva (1527–1848.).” Zbornik Pravnog fakulteta u Zagrebu, vol. 20, nos. 3–4, 1970.

Beuc, Ivan. “Kojim pravom postaje Marija Terezija hrvatskim kraljem?” Vjesnik Kraljevskog državnog arkiva, vol. 8, 1939.

Bertović, Kristian, et al. Putovima Frankopana: Frankopanska baština u Primorsko-goranskoj županiji. Edited by Ines Srdoč-Konestra and Saša Potočnjak, Primorsko-goranska županija and Filozofski fakultet Sveučilište u Rijeci, 2018.

Budak, Neven. “Habsburzi i Hrvati.” Kolo, no. 3, Matica hrvatska, 2002.

Csekey, István. A magyar trónöröklési jog: jogtörténelmi és közjogi tanulmány oklevélmellékletekkel. Athenaeum, 1917.

Deér, József. A magyar–horvát államközösség kezdetei. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1931.

Erdődy, Sándor. “Erdődy Sándor Vas megyei főispán naplója az 1708. évi Pozsonyi országgyűlésről.” Rákóczy Tükör, vol. 2, edited by Béla Köpeczi, Budapest, 1973.

Ferdinandy, Gejza, and Bódog Schiller. “A Pragmatica Sanctio és a házi törvények.” Magyar Jogászegyleti Értekezések, vol. 26, no. 5, 1903.

Ferdinandy, Gejza. Magyarország közjoga. Budapest, 1902.

Forgó, András. “Esterházy Imre és az aulikus politika a 18. század első évtizedeiben.” „Fényes palotákban, ékes kőfalakban”. Tanulmányok az Esterházy családról, edited by Ibolya Maczák, Budapest, 2009.

Forgó, András. “A királynő és az érsek Esterházy Imre szerepe Mária Terézia uralkodásának kezdeti éveiben.” Századok, vol. 157, no. 3, 2023.

Fraknói, Vilmos, editor. Monumenta Comitalia Regni Hungariae – Magyar Országgyűlési Emlékek. Vol. 7 (1582–1587), MTA Könyvkiadó-Hivatala, 1881.

Fraknói, Vilmos. A magyar királyválasztások története. Budapest, 1921.

Goldschmiedt, Kálmán (Barabás Kálmán). A trónöröklés kérdése az 1687/88-i országgyűlésen. Történeti Értekezések, no. 7, 1914.

Heka, László. “A szláv államok alkotmányainak preambulumai és a magyar Alaptörvény nemzeti hitvallásának összehasonlító vizsgálata.” Számadás az Alaptörvényről. Tanulmányok a SZTE ÁJTK oktatóinak tollából, edited by Elemér Balogh, Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, 2016.

Horbec, Ivana. “Habsburška Monarhija.” U potrazi za mirom i blagostanjem. Hrvatske zemlje u 18. stoljeću, edited by Lovorka Čoralić, Matica hrvatska, 2013.

Jelenfi, Róbert. “Koronázás és Országgyűlés a visszafoglaló háború alatt: Az 1687/88. évi Pozsonyi diéta a Gazette de France hasábjain.” Fons, vol. 31, no. 1, 2024.

Jukić, Ivana. “U sjeni hrvatske pragmatičke sankcije.” Zbornik Odsjeka povijesnih znanosti Zavoda povijesnih društvenih znanosti HAZU, vol. 26, 2008.

Jukić, Ivana. “Vladavina žena na Bečkom dvoru 1711./1712. i Hrvatska pragmatička sankcija.” Povijesni prilozi, vol. 24, no. 30, 2006.

Jukić, Ivana. “Why Was the Habsburg Princess Granted the Right to Rule the Kingdom of Croatia in 1712?” Povijesni prilozi, vol. 37, no. 54, 2018.

Klaić, Vjekoslav. “Hrvatska plemena od XII. do XVI. stoljeća.” Rad Jugoslavenske akademije znanosti i umjetnosti, 1897.

Klaić, Vjekoslav. “Zaključci hrvatskih sabora i njihova sankcija za prva tri Habsburgovca.” Vjesnik Arheološkog muzeja u Zagrebu, vol. 11, no. 1, 1911.

Koltai, András. “Császárhű, bőkezű, remete: Esterházy Imre hercegprímás.” Limes, 2005.

Kruhek, Milan. “Bernardin Frankopan krčki, senjski i modruški knez — posljednji modruški Europejac hrvatskoga srednjovjekovlja (1453–1529).” Modruški zbornik, vol. 3, no. 3, 2009.

Kukuljević, Ivan. Jura regni Croatiae, Dalmatiae et Slavoniae. Vol. 2, Zagreb, 1861.

Márkus, Dezső, editor. Magyar Törvénytár – Corpus Iuris Hungarici, 1657–1740. évi törvénycikkek. 1899.

Margetić, Lujo. “Odnosi Hrvata i Mađara u ranije doba.” Starine, vol. 63, HAZU, 2005.

Matković, Hrvoje. Na vrelima hrvatske povijesti. Golden marketing and Tehnička knjiga, 2006.

Mezey, Barna. “A Pragmatica Sanctio és a magyar történeti alkotmány.” Századok, vol. 157, no. 3, 2023.

Pecze, Ferenc. “A horvát alkotmány és a jus publicum croatico-hungaricum utóélete.” Magyarság és Európa, no. 1, 1994.

Szente, Zoltán. A parlamentek története. A korai rendi gyűlések kialakulásától a modern népképviseleti törvényhozásokig. Országház Könyvkiadó, 2018.

Szijártó M., István. A 18. századi Magyarország rendi országgyűlése. Budapest, 2016.

Szilágyi, Sándor, editor. A magyar nemzet története. Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat, 1894–1898.

Šišić, Ferdo. Acta comitialia I. Monumenta spectantia historiam Slavorum Meridionalium. Vol. 33, 1912.

Šišić, Ferdo. Hrvatski saborski spisi I. Zagreb, 1912.

Turba, Gustav. Die pragmatische Sanktion mit besonderer Rücksicht auf die Länder der Stephanskrone. Wien, 1906.

Wiener, György. “Jogfolytonosság és megszakítottság a történeti alkotmányosság rendjében.” Közjogi Szemle, no. 3, 2017.

Zsilinszky, Mihály. Az 1708-iki pozsonyi országgyűlés történetéhez. Budapest, 1888.

^[1]  Habilitált egyetemi docens, SZTE ÁJTK Összehasonlító Jogi- és Jogelméleti Intézet, heka@juris.u-szeged.hu.
MTMT: 10021949.

JOGFORRÁSOK

“1608. évi (k. e.) I. törvénycikk a vallásügyről.” Ezer év törvényei, Nemzeti Jogszabálytár, https://net.jogtar.hu/ezer-ev-torveny?docid=60800001.TV.

“1608. évi (k. u.) I. törvénycikk elősorolása annak, hogy ‘karoknak’ és ‘rendeknek’ kiket kell nevezni és hogy a közönséges országgyűléseken kiknek legyen helye és szavazata.” Ezer év törvényei, Nemzeti Jogszabálytár, https://net.jogtar.hu/ezer-ev-torveny?docid=60800201.TV.

“1655. évi XLIX. törvénycikk országgyűlés minden harmadik évben tartandó, és a bíráskodást csak harminc nappal annak határideje előtt kell beszüntetni.” Ezer év törvényei, Nemzeti Jogszabálytár, https://net.jogtar.hu/ezer-ev-torveny?docid=65500049.TV.

“1687. évi I. törvénycikk fenséges József, fejedelem, ausztriai főherceg urat Magyarország királyává avatják, kiáltják és koronázzák.” Ezer év törvényei, Nemzeti Jogszabálytár, https://net.jogtar.hu/ezer-ev-torveny?docid=68700002.TV.

“1687. évi II. törvénycikk a császári és királyi felség fenséges fiúörököseinek elsőszülötteit Magyarország és a hozzá csatolt részek természetes és örökös királyainak nyilvánítják.” Ezer év törvényei, Nemzeti Jogszabálytár, https://net.jogtar.hu/ezer-ev-torveny?docid=68700002.TV.

“1715. évi CXX. törvénycikk Dalmát-, Horvát- és Szlavonország ekkorig megerősített és ezentúl Őfelségétől megerősítendő szabályairól.” Ezer év törvényei, Nemzeti Jogszabálytár, https://net.jogtar.hu/ezer-ev-torveny?docid=71500120.TV.

“1741. évi XLVI. törvénycikk az egy és egyedül igaz római katholikus hit fenntartásáról Dalmát-, Horvát- és Szlavonországokban.” Ezer év törvényei, Nemzeti Jogszabálytár.

Werbőczy, István. “Vajon minden nép vagy vármegye hozhat-e önmagától statutumokat?” Tripartitum, Ezer év törvényei, Nemzeti Jogszabálytár, https://net.jogtar.hu/ezer-ev-torveny?docid=51400001.TVJ.