Contractual Dilemmas of Smart Contracts Information Society Versus Contract Law
FRANK MÁTÉ
ABSTRACTThe aim of this study is to examine the issues of inserting smart contracts into our operative contract law. In this context, I am examining the positive and negative effects of this technological achievement on contract law, as well as its potential dangers. Smart contracts, like traditional contracts, require the consensus of the parties at the time the contract is concluded. The only difference is that the performance of the contract in the case of a smart contract is completely independent of the parties. This attribute could lead to the potential outcome that the application of performance and breach of contract rules in the Hungarian Civil Code–and as well in other continental civil codes–, could become inapplicable due to the lack of possibility of breaching the contract. Keywords: smart contracts | traditional contracts | contractual liability | breach of contract IRODALOMDiMatteo, Larry A. - Cannarsa, Michel – Poncibó, Cristina (eds.) (2020): The Cambridge Handbook of Smart Contracts – Blockchain Technology and Digital Platforms. Cambridge University Press, Cambridge. Eörsi Gyula (1998): Kötelmi Jog. Általános rész. (Law of obligations: General Part). Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Fazekas Judit – Kőhidi Ákos – Csitei Béla (2017): Állandóság és változás – Tanulmányok a magánjogi felelősség jogköréből (Stability and change, Studies on the scope of private law liability). Gondolat Kiadó, Budapest. Fazekas Judit – Menyhárt Ádám – Kőhidi Ákos (2017): Kötelmi Jog (Law of obligations). Gondolat Kiadó, Budapest. Ferencz Jácint (2020): Blockchain-rendszerű megoldások a munkaviszonyokban (Blockchain-based solutions for employment relationships). In: Erdélyi Jogélet. Glavanits Judit – Király Péter Bálint (2018): A blockchain-technológia alkalmazásának jogi előkérdései: a fogalmi keretek pontosításának szükségessége (Legal issues in the application of blockchain technology: the need to clarify the conceptual framework). In: Jog–Állam–Politika. 2018/3. sz. Király Péter Bálint (2020): Az okos szerződések helye a jogrendszerben (The place of smart contracts in the legal system). In: Diskurzus. 2020/I. sz. Király Péter Bálint (201): A blokklánc felhasználási területei az adóeljárásban (Applications of blockchain in the tax procedure). In: Iustum Aequum Salutare. XV. 2019. 3. Klass, Gregory (2022): How to Interpret a Vending Machine: Smart Contracts and Contract Law. Georgetown University Law Center, Georgetown. Kraus, Daniel – Obrist, Thierry – Hari, Olivier (eds.) (2019): Blockchains, Smart Contracts, Decentralised Autonomous Organisations and the Law. Edward Elgar Publishing, Cheltenham, UK. Lauslahti, Kristian – Mattila, Juri – Seppla, Timo (2017): Smart Contracts – How will Blockchain Technology Affect Contractual Practices. In: The Research Institute of the Finnish Economy: ETLA Reports. No. 68/2017, January. Leszkoven László (2018): Szerződésszegés a polgári jogban (Breach of contract in private law). Wolters Kluwer Hungary, Budapest. Levi, Stuart – Lipton, Alex – Vasile, Cristina (2020): Legal Issues surrounding the use of smart contracts. In: Dewey, N. Josias: Blockchain and Cryptocurrency Regulation. Global Legal Insights. Németh Gabriella (2020): A szerződések lehetséges automatizációjának kötelmi jogi kihívásai a magyar jogban. In: Gazdasági tendenciák és jogi kihívások a 21. században 2. SZTE Egyetemi Kiadványok, Szeged. Osztovits András (eds.) (2014): A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és a kapcsolódó jogszabályok nagykommentárja, III. kötet (V Act of 2013 on the Civil Code and the major commentary on related legislation, Volume III). Opten Informatikai Kft. Kiadó, Budapest. Raskin, Max (2016): The Law and Legality of Smart Contracts In: Georgetown Law Technology Review. Vol 1:2/2016. Stefán Ibolya (2021): Az okos szerződések létrejöttének és érvénytelenségének kérdései (The establishment and invalidity of smart contracts). In: Miskolci Jogi Szemle. 16. évf., 2021/3, sz. (2. különsz.). Szladits Károly (eds.) (1941): Magyar Magánjog (Hungarian Private Law), III. kötet. Grill Károly Könyvkiadó Vállalata, Budapest. Talabos Dávidné Lukács Nikolett (2016): A clausula rebus sic stantibus elvének továbbélése, különös tekintettel a XX. századi magyar jogfejlődésre (The survival of the principle of clausula rebus sic stantibus, with special regard to the development of Hungarian law in the 20th century). Doktori értekezés. Debreceni Egyetem Marton Géza Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola, Debrecen. Vékás Lajos – Gárdos Péter (eds.) (2020): Nagykommentár a Polgári Törvénykönyvhöz (General Commentary on the Civil Code). Wolters Kluwer Hungary, Budapest. Vékás Lajos – Vörös Imre (eds.) (2014): Tanulmányok az új Polgári Törvénykönyvhöz (Studies for the new Civil Code). Wolters Kluwer CompLex Kiadó, Budapest. Welmann György (ed.) (2018): A Ptk. magyarázata V/VI., Kötelmi jog első és második rész (Explanation of the Civil Code, Part V/VI, Law of Obligations, Parts I and II). HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó Kft., Budapest. Welmann György (ed.) (2014): Szerződések tára (List of contracts). HVG ORAC Lap-és Könyvkiadó Kft., Budapest.
SOURCES OF LAWAct CXLI of 1997 on the Real Estate Registry. Act C of 2021 on the Real Estate Registry. Act V of 2013 on the Civil Code. Act CVIII of 2001 on certain issues of electronic commerce services and information society services. Directive 2000/31/EC of the European Parliament and of the Council of 8 June 2000 on certain legal aspects of information society services, in particular electronic commerce, in the Internal Market (Directive on electronic commerce). |
Jog-Állam-Politika, 2023/1. |
