ABSTRACT

The concepts of culture and civilisation are multifaceted, and their meanings, definitions and components largely depend on the discipline attempting to define them There is no doubt, however, that cultural fault lines are currently generating a significant proportion of conflicts between states. After the collapse of the bipolar world order, social science thinking focused on global capitalism and the multinational/transnational corporations and institutions that influence nation-state decision-making. Today, it is not only about cultural goods, ways of thinking, inherited or learned patterns of behaviour, but also about political action based on this community of cultural values, which ultimately influences the foreign policy-making of states.

KEYWORDS

cultural identity | nation state | multiculturalism | civilisation

BIBLIOGRAPHY

Bell, Daniel (2023): Communitarianism. In: Zalta, Edward N. – Nodelman, Uri (eds.): The Stanford Encyclopedia of Philosophy. Fall 2023 Edition.

Boglár Lajos (szerk.) (1961): Népek, nyelvek, kultúrák. Gondolat, Budapest.

Boroch, Robert (2006): A formal concept of culture in the classification of Alfred L. Kroeber and Clyde Kluckhohn. In: ANALECTAR. Vol. XXV./2006/2.

 Braudel, Fernand (1977): A civilizáció története: a múlt magyarázza a jelent. In: Glatz Ferenc (szerk.): Történelemelméleti és módszertani tanulmányok. Kossuth Kiadó, Budapest.

Cicero, Marcus Tullius (2004): Tusculumi eszmecsere. (Ford. Vekerdi József) Allprint, Budapest.

Dudás Emese (2004): Kitekintés: Kultúraközi kutatások és nemzetközi menedzsment. In: Hunyadi György (szerk.): Gazdaságpszichológia. Osiris, Budapest.

Egresi Katalin (2020): Ember-társadalom-jog. Universitas–Győr Nonprofit Kft., Győr.

Ferguson, Niall (2010): Civilizáció. Nyugat és a többiek. Scolar, Budapest.

Fukuyama, Francis (2022): A történelem vége és az utolsó ember. Európa Könyvkiadó, Budapest.

Geertz, Clifford (1988): Sűrű leírás. Út a kultúra értelmező elméletéhez. In: Vári András (szerk.): Misszionáriusok a csónakban. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Habermas, Jürgen (1997): Harcok az elismerésért a demokratikus jogállamban. In: Feischmidt Margit (szerk.): Multikulturalizmus. Osiris Láthatatlan Kollégium, Budapest.

Hofstede, Geert (1991): Cultures and organizatons. Software of the Mind. McGraw Hill, New York.
DOI: https://doi.org/10.1002/hrdq.3920040314.

Hofstede, Geert (2008): Kultúrák és szervezetek. VHE Kft, Pécs.

Huntington, Samuel: A civilizációk összecsapása és az új világrend alakulása. Európa Könyvkiadó, Budapest.

Jelenits István (2010): Kultúra és kereszténység – Kereszténység és kultúra. In: Vigilia. 75. évf., 2010/3. sz.

Karácsony András (1997): Bevezetés a társadalomelméletbe. Rejtjel, Budapest.

Korpics Márta (2015): A kultúra fogalma, modellek és elméletek. Janus Pannonius Egyetem TTK, Pécs. (Elérhető: https://janus.ttk.pte.hu/tamop/tananyagok/interkult_komm/2_a_kultra_fogalma_modellek_s_elmletek_a_kultrrl.html. Letöltés ideje: 2024.03.30.).

Lexikon.adatbank.ro: Társadalomismeret-multikulturalizmus. (Elérhető:  https://lexikon.adatbank.ro/mobil/tarsadalomismeret/szocikk.php?id=43. Letöltés idejee:2024.03.30)

Márai Sándor (1997): Kassai őrjárat. Helikon, Budapest.

Morgan, Lewis Henry (1961): Az ősi társadalom. Gondolat, Budapest.

Parehk, Bhikhu (2000): Rethinking Multiculturalism. Cultural Diversity and Political Theory. Palgrave, Houndmills–New York.

Raz, Joseph (1997): Multikulturalizmus – liberális szempontból. In: Feischmidt Margit (szerk.): Multikulturalizmus. Osiris Láthatatlan Kollégium, Budapest.

Song, Sarah (2020): Multiculturalism In: Zalta, Edward N. (ed.): The Stanford Encyclopedia of Philosophy. Fall 2020 Edition (Elérhető: https://plato.stanford.edu/archives/fall2020/entries/multiculturalism. Letöltés ideje: 2022. 03.04.).

Spengler, Oswald (1995): A Nyugat alkonya I-II. Európa, Budapest.

Szerb Antal (2021): A világirodalom története. Magvető, Budapest.

Takács Péter (szerk.) (2007): Államelmélet 1. Szent István Társulat, Budapest.

Taylor, Charles (1997): Az elismerés politikája. In: Feischmidt Margit (szerk.): Multikulturalizmus. Osiris Láthatatlan Kollégium, Budapest.

The Guardian, Goodhart, David (2004): Discomfort of Strangers.  24 February 2004. (Elérhető: https://www.theguardian.com/politics/2004/feb/24/race.eu. Letöltés ideje: 2024. 03. 07.). 

Toynbee, Arnold (1973): Válogatott tanulmányok. Társadalomtudományi Könyvtár– Gondolat, Budapest.

Tylor, Edward Burnett (1975): A kultúra tudománya. In: Maróti Andor (szerk.): Forrásmunkák a kultúra elméletéből. 1. Szöveggyűjtemény. Tankönyvkiadó, Budapest..

UNESCO World Report. Investing in Cultural Diversity and Intercultural Dialogue. UNESCO, Paris, 2009.

Vitányi Iván (2002): A civilizáció és a kultúra paradigmái. In: Magyar Tudomány. 2002/6. sz.

Vörös Miklós (1994): Határesetek. In: Replika. 1994/14-15. sz.

White Paper on Intercultural Dialogue. „Living Together as Equals in Dignity”. Council of Europe, Strasbourg, 2008.