ABSTRACT

As a starting point, the paper reviews the reasons for the emergence of European integration, recalls the most important European Court of Justice decisions arising from the economic cooperation dimension, and describes the conceptual scope of European values as they are increasingly interpreted. Through the example of the rule of law, this paper illustrates how the constitutional systems of the Member States have been overshadowed by the institutional systems of the European Union. Finally, the paper draws attention to the tendency for integration to extend beyond the framework of economic harmonisation, sometimes without a mandate, to the detriment of national specificities, which is the source of the common European values. This tendency gives way to a practice that uses the Dassonville formula, effectively transposing it to European values.

KEYWORDS

economic harmonization | Court of Justice of the European Union 
| Dassonville formula | European values | rule of law | rule of law mechanism 
| national sovereignty

BIBLIOGRAPHY

Angyal Zoltán (2007): Az európai Alkotmányszerződés ratifikációs válsága, avagy a közvetlen demokrácia és az integráció kollíziója. In: Publicationes Universitatis Miskolcinensis Sectio Juridica et Politica. 2007/25. sz.

Arena, Amedeo (2019): From an Unpaid Electricity Bill to the Primacy of EU Law: Gian Galeazzo Stendardi and the Making of Costa v. ENEL. In: The European Journal of International Law. Vol. 30/2019.
DOI: https://doi.org/10.1093/ejil/chz056.

Bartels, Lorand (2007): The Trade and Development Policy of the European Union. In: European Journal of International Law. Issue 18, Vol. 4/2007.
DOI: https://doi.org/10.1093/ejil/chm042.

Berkes Lilla (2023): Az Európai Unió joga és a tagállami jog viszonya a magyar Alkotmánybíróság gyakorlatában: identitás, szuverenitás, történeti dimenziók. In: Külügyi Műhely. 2023/1-2. sz.
DOI: https://doi.org/10.36817/km.2023.1-2.3.

Blutman László (2013): Az Európai Unió joga a gyakorlatban. HVG–Orac Lap- és Könyvkiadó, Budapest.

Blutman László (2021): A jogállamiság követelménye az Európai Unió jogában: felújítás alatt. In: Jogtudományi Közlöny. 2021/6. sz.

Crego, Maria Díaz – Manko, Rafal (2022): Protecting EU shared values – How the European Parliament is responding to citizens’ expectations. In: EPRS | European Parliamentary Research Service. PE 729.391 – April 2022.

Gát Ákos Bence (2021): Az európai uniós jogállamiság-közpolitika kialakulásának átfogó jogi és politikatudományi elemzése. PhD-értekezés.
DOI: 10.17625/NKE.2022.016.

Karoliny Eszter (2009): A közvetlen hatály; az alapszerződések, a rendeletek, az irányelvek vertikális és horizontális közvetlen hatálya; a közvetett hatály. In: Mohay Ágoston – Szalayné Sándor Erzsébet (szerk.): Az Európai Unió joga. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs.

Kruzslicz Péter Pál (2021): A nemzeti alkotmányosság tagállami alapjai – a nemzeti szuverenitás és a nemzeti alkotmányos önazonosság. Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Szeged.
DOI: https://doi.org/10.14232/phd.10156.

Láncos Petra Lea (2013): Az Európai Unió értékeinek kikényszerítése és az értékek meghatározhatóságának problémája. In: In Medias Res. 2013/1. sz.

Láncos Petra Lea (2020): A „tagállamok közös alkotmányos hagyományai” mint az európai alkotmányos dialógus sarokkövei. In: Pázmány Law Working Papers. 2020/9. sz.

Lavery, Scott (2023): Rebuilding the fortress? Europe in a changing world economy. In: Review of International Political Economy. 31(1).
DOI: doi.org/10.1080/09692290.2023.2211281.

Orbán Balázs (2021): Új luxemburgi kompromisszum felé – az európai egyensúly elmélete és gyakorlata. In: Karácsony   András – Téglási András – Tóth J. Zoltán (szerk.): Philosophus trium scientiarum. Tanulmányok a 70 éves Pokol Béla tiszteletére. Századvég Kiadó, Budapest.

Paczolay Péter (2010): Az Európai Unió tagállamainak közös alkotmányos hagyományai. In: Európai Tükör. 15. évf., 2010/11-12. sz.

Pócza Kálmán (2019): Politikai rezsimek és a jogállamiság problémája. In: Böcskei Balázs –Szabó Andrea (szerk.): Hibrid Rezsimek. A politikatudomány X-aktái. Napvilág Kiadó, Budapest.

Reestman, JH – Beukers, T. (2017): Editorial: Not dead yet. Revisiting the ‘Luxembourg Veto’ and its Foundations. In: European Constitutional Law Review. 13(1).
DOI:10.1017/S1574019617000013.

Solum, Lawrence B. (2011): What is Originalism? The Evolution of Contemporary Originalist Theory. In: SSRN Electronic Journal. Georgetown University Law Center.
DOI: http://dx.doi.org/10.2139/ssrn.1825543.

Sulyok, Márton (2021): Compromise(d)? – Perspectives of Rule of Law in the European Union. In: Central European Journal of Comparative Law. Vol. 2/2021.
DOI: https://doi.org/10.47078/2021.1.207-227.

Tárnok Balázs (2021): Újabb pofon a nemzeti kisebbségeknek és az európai értékekbe vetett hitnek az Európai Bizottságtól. In: Bagi Nikoletta Dóra – Pató Viktória Lilla – Schmidt Laura – Tóth Bettina (szerk.): EUSTRAT Műhelytanulmányok 2021. I. félév. Ludovika Egyetemi Kiadó, Budapest.

Trócsányi László – Sulyok Márton (2020): Felvetések és feltevések hatáskörről, szerepfelfogásról és egyensúlyról az Európai Unió „intézményi háromszöge” kapcsán. In: Tisztelgés a 70 éves Dezső Márta előtt. Gondolat Kiadó, Budapest.

Trócsányi László (2008): A közös európai alkotmányos örökség: Polner Ödönre emlékezve. In: Kiss Barnabás (szerk.): Tudományos előadóülés Polner Ödön egyetemi tanárrá történt kinevezésének 85. évfordulóján. 2008. október 10, Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Szeged.

Trócsányi László (2014): Tagság, jogállamiság, Európai Unió. In: Jakó Mira Anna (szerk.): Nemzeti identitás és alkotmányos identitás az Európai Unió és a tagállamok viszonylatában, Nemzetközi és Regionális Tanulmányok 10. Generál Nyomda és Kiadó Kft., Szeged.

Legal Resources

11/70 [1970] ECR.

22/2016. (XII. 5.) AB határozat.

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogállamiság megerősítésére irányuló új uniós keretről (COM/2014/0158 final) (elérhető: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX%3A52014DC0158).

Az Európai Parlament 2023. november 22-i állásfoglalása az Európai Parlamentnek a Szerződések módosítására irányuló javaslatairól (2022/2051(INL)). (Elérhető: https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/TA-9-2023-0427_HU.htmlhttps://www.europarl.europa.eu/doceo/document/TA-9-2023-0427_HU.html).

CDL-AD(2011)003rev-e: Report on the rule of law – Adopted by the Venice Commission at its 86th plenary session (Venice, 25-26 March 2011). (Elérhető: https://www.venice.coe.int/webforms/documents/?pdf=CDL-AD(2011)003rev-e).

COM/2014/0158.

ECLI:EU:C:1962:45 Commission of the European Economic Community v Grand Duchy of Luxembourg and Kingdom of Belgium. Joined cases 2/62 and 3/62.

ECLI:EU:C:1963:1 van Gend & Loos kontra Holland Adóhatóság.

ECLI:EU:C:1964:66, Flaminio Costa kontra E.N.E.L.

ECLI:EU:C:1969:57, Erich Stauder kontra Stadt Ulm – Sozialamt.

ECLI:EU:C:1970:114, Internationale Handelsgesellschaft mbH kontra Einfuhr- und Vorratsstelle für Getreide und Futtermittel.

ECLI:EU:C:1974:51, J. Nold, Kohlen- und Baustoffgroßhandlung kontra az Európai Közösségek Bizottsága.

ECLI:EU:C:1974:82 Procureur du Roi v Benoît and Gustave Dassonville.

ECLI:EU:C:1993:905 Criminal proceedings against Bernard Keck and Daniel Mithouard.

European Commission: Conference on the Future of Europe, 2019. (Elérhető: https://commission.europa.eu/strategy-and-policy/priorities-2019-2024/new-push-european-democracy/conference-future-europe_en.).

EUSZ 2. cikk.

REF: 20231117IPR12217.