ABSTRACT

My article aims to present my research on one of the most theoretically controversial and complex legal institutions in criminal law: rightful defence. Through the discussion of the topic, you can learn about the conceptual elements of rightful defence in the context of how they are perceived, whether they are known, and if so, to what extent they can be interpreted by laymen. I illustrate the results of my research through interdisciplinary questionnaires that combine the sociology of law and criminal law, revealing significant gaps in society’s legal knowledge at several points. Both questionnaires record the responses of such members of society who are – based on their age and mental capacity – able to be responsible for criminal offences and their legal knowledge does not exceed that of the average civilian. In total, I received almost 1,000 responses to my surveys, and based on the number of respondents, their age, place of residence and their level of education, the collected data indicates that the resulting statistics are represen-
tative of society. In light of the results of the research, I seek to understand the causes of the persistent discrepancy between certain legal provisions and the social perception of the law, identify where communication breaks down, and explore why existing legislation is not being effectively communicated to the public.

KEYWORDS

rightful defence | questionnaire | sociology of law | criminal law 
| legal knowledge | legal awareness

BIBLIOGRAPHY

Bárd Petra (2017): A megelőző jogos védelem – dogmatikai, alkotmányos és empirikus kritikai megközelítésben. In: Hollán Miklós – Barabás A. Tünde (szerk.): A negyedik magyar büntetőkódex régi és újabb vitakérdései. MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont, Budapest.

Belovics Ervin (2009): A büntetendőséget kizáró okok. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest.

Belovics Ervin (2018): Büntetőjog I. – Általános Rész. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest.

Edvi Illés Károly (1984): A büntetőtörvénykönyv magyarázata. Révai Testvérek Nyomdája, Budapest.

Földvári József (2006): Magyar Büntetőjog. Általános Rész. Osiris Kiadó, Budapest.

Gál Andor (2016): A jogos védelem szabályozási céljára vonatkozó elméletekről. Jogtudományi Közlöny, Szeged, 2016.

Gál Andor (2016): A jogos védelem teleologikus megközelítésben. PhD értekezés. Szegedi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola, Szeged.
DOI: https://doi.org/10.14232/phd.3167.

Gellér Balázs József (2008): A Magyar Büntetőjog Tankönyve I. Általános Tanok. Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, Budapest.

Kis Norbert (2005): A Büntető Törvénykönyv magyarázata I. kötet. Általános Rész. Magyar Hivatalos Közlönykiadó, Budapest.

Kónya István (2019): A jogos védelmi helyzet joggyakorlatának elemzése. In: Forum Sententiarum Curiae. IV. évf., 2019/1. sz.

Kovács Réka (2020): A jogos védelem: a laikusok jogismerete és a hatályos szabályozás diszkrepanciája. Évfolyamdolgozat. Széchenyi István Egyetem, Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar, Győr.

Mészáros Ádám (2017): A jogos védelem általános szabályai – különös tekintettel a szükségességre és az arányosságra. In: Hollán Miklós – Barabás A. Tünde (szerk.): A negyedik magyar büntetőkódex régi és újabb vitakérdései. MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont, Budapest.

Mészáros Ádám (2011): A jogos védelem szabályozásának lehetséges irányai. Jogelméleti Szemle, Budapest.

Nagy Ferenc (2008): A Magyar Büntetőjog Általános része. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest.

Nogel Mónika – Roncz Diána – Magyar Áron – Szili-Kis Ádám – Szigeti Judit – Török-Darai Richárd – Kemenesi Attila (2010): A jogos védelem problematikája a magyar büntetőjogban. In: Keserű Barna Arnold (főszerk.): Quot capita, tot sententiae (pp. 45-81). A Batthyány Lajos Szakkollégium Tanulmánykötete I. Batthyány Lajos Szakkollégium, Győr.

Pallagi Anikó (2015): A jogos védelem szabályozásának változásai büntetőpolitikai szempontból. In: Belügyi Szemle. 2015/2. sz.
DOI: https://doi.org/10.38146/bsz.2015.2.7.

Polgár András (2013): A jogos védelem és a végszükség napjaink ítélkezési gyakorlatában. In: Büntetőjogi Tanulmányok. XIV/2. kötet, Veszprém.

Székely János (1971): A jogos védelem. Doktori értekezés. Igazságügyi Minisztérium, Budapest.

Szent István Király Dekrétomainak Második Könyve, 33. fejezet arról, ha valakinek házára mennek és ottan viadal támad.

Ujvári Ákos (2008): A jogos védelem megítélésének elvi és gyakorlati kérdései. Doktori értekezés. Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Budapest.

Ujvári Ákos (2017): A szituációs jogos védelem. In: Hollán Miklós – Barabás A. Tünde (szerk.): A negyedik magyar büntetőkódex régi és újabb vitakérdései. MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont, Budapest. (Elérhető: https://jog.tk.hu/uploads/files/05_UjvariA.pdf. Letöltés ideje: 2024.01.20.).

Vinnai Edina (2012): Jogismeret, jogi attitűd, jogtudat. In: Badó Attila – Bencze Mátyás – Elek Balázs – Nagy Zsolt – Vinnai Edina (szerk.): Jogszociológiai előadások. Egyetemi jegyzet. Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen.

legal resources

1878. évi V. tc.
1879. évi LXXX. törvény a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról.
1880. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről.
1881. évi XXXVI. törvény az Országgyűlésről.
1882. évi XC. törvény a büntetőeljárásról.

BEH 1973.

BH 1983.304.

BH 1985.170.

BH 1990.1

BH 2003.394.

BH 2003.50.

BH 2005.308.

BH 2012.140.

BJD 5669. (Legf. Bír. Bf. V. 526/1973.).

ÍH 2011.51.

Kérdőív 1: https://forms.gle/wXQGJw1Q5RNsLURP7.

Kérdőív 2: https://forms.gle/5jkRadRiYN19eJV89.

Kúria 4/2013 BJE.

Legfelsőbb Bíróság 15. sz. irányelv III/3. pont.

Magyarország Alaptörvénye.