ABSTRACT

The study focuses on the data protection challenges of the application of artificial intelligence (hereinafter: AI) in relation to administrative procedures. In this regard, we highlight some elements that we consider to be important from the perspective of potential data protection problems (for example, the prohibition of discrimination, the issue of human supervision, etc.). Our starting point is the legality of data management. Finally, our work also presents the dilemmas related to the responsibility of AI and examines the liability questions related to damage caused by the administrative authority using AI during the administrative procedure.

KEYWORDS

Artificial Intelligence | data protection | liability of artificial intelligence

BIBLIOGRAPHY

Bicskei Tamás (2023): A mesterséges intelligencia közigazgatásban való felhasználásával okozott kár. In: KözigazgatásTudomány. 2023/1. sz.
DOI: https://doi.org/10.54200/kt.v3i1.51.

Birher Nándor (2020): A közigazgatás társadalmi megítélésének változása a közigazgatási bírói gyakorlat fényében. Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatási Továbbképzési Intézet, Budapest. (Elérhető: https://nkerepo.uni-nke.hu/xmlui/bitstream/handle/123456789/16051/A%20kozigazgatas%20tarsadalmi%20megitelesenek%20valtozasa.pdf?sequence=1).

Czékmann Zsolt – Kovács László – Ritó Evelin (2021): Mesterséges intelligencia az államigazgatásban. In: Török Bernát – Ződi Zsolt (szerk.): A mesterséges intelligencia szabályozási kihívásai. Ludovika Egyetemi Kiadó, Budapest.

Cseh-Zelina Gergely – Czékmann Zsolt – Ritó Evelin (2022): Az automatikus döntéshozatal helye és szerepe a hatósági eljárásban. In. KözigazgatásTudomány. 2022/2. sz.
DOI: https://doi.org/10.54200/kt.v2i2.34.

Deli Gergely – Kocsis Réka – Muhari Nóra (2021): Akarva-akaratlanul – az adatvédelem és az akaratszabadság problémái. In: Török Bernát – Ződi Zsolt (szerk.): A mesterséges intelligencia szabályozási kihívásai. Ludovika Egyetemi Kiadó, Budapest.

Eszteri Dániel (2021): A gépek adatalapú tanításának megfeleltetése a GDPR egyes előírásainak. In: Török Bernát – Ződi Zsolt (szerk.): A mesterséges intelligencia szabályozási kihívásai. Ludovika Egyetemi Kiadó, Budapest.

Rozsnyai Krisztina – Istenes Attila (2017): Gondolatok a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti igény érvényesítésének új lehetőségeiről. In: Jogtudományi Közlöny. 2017/12. sz.

Fejes Erzsébet – Futó Iván (2021): Mesterséges intelligencia a közigazgatásban – az érdemi ügyintézés támogatása. In: Pénzügyi Szemle. 2021/Különszám.
DOI: https://doi.org/10.35551/psz_2021_k_1_2.

Fuglinszky Ádám (2015): Kártérítési jog. HVG-ORAC, Budapest.

Karácsony Gergely (2020): Inkább bízzunk a robotokban? A mesterséges intelligencia döntéseiért való emberi felelősség kritikája. In: Jog-Állam-Politika. Jog- és Politikatudományi folyóirat. 2020/Különszám.

Gombos Katalin – Gyuranecz Franciska Zsófia – Krausz Bernadett – Papp Dorottya (2021): A mesterséges intelligencia jogalkalmazási területen való hasznosíthatóságának alapjogi kérdései. In: Török Bernát – Ződi Zsolt (szerk.): A mesterséges intelligencia szabályozási kihívásai. Ludovika Egyetemi Kiadó, Budapest.

Mezei Kitti (2022): Diszkrimináció az algoritmusok korában. In: Magyar Jog. 2022/6. sz.

Péterfalvi Attila – Buzás Péter – Révész Balázs (szerk.) (2021): Magyarázat a GDPR-ról. Wolters Kluwer Hungary, Budapest.

Pók László Gábor (2021): Arcfelismerés és adatvédelem. A cél szentesíti az eszközt? In: Török Bernát – Ződi Zsolt (szerk.): A mesterséges intelligencia szabályozási kihívásai. Ludovika Egyetemi Kiadó, Budapest.

Rideg Gergely (2023): Mesterséges intelligencia és közigazgatás. Gondolatok a mesterséges intelligencia szabályozás kockázatalapú megközelítéséről a gyakorlatban, kihívások és lehetőségek. In: KözigazgatásTudomány. 2023/2. sz.
DOI: https://doi.org/10.54200/kt.v3i2.65.

Tóth András (2019): A mesterséges intelligencia szabályozásának paradoxonja és egyes jogi vonatkozásainak alapvető kérdései. In: Infokommunikáció és jog. 2019/2. sz.

Tóth András (2020): A mesterséges intelligencia szabályozásának paradoxonja és egyes jogi vonatkozásainak alapvető kérdései. In: Infokommunikáció és jog. 2020/16. sz.

Wolswinkel, Johan (2021): Comparative study on administrative law and the use of artificial intelligence and other algorithmic systems in administrative decision-making in the member states of the Counsil of Europe. Prepared by Prof. Dr. Johan Wolswinkel Tilburg University, the Netherlands, consultant, under the supervision of the European Committee on Legal Co-operation (CDCJ). Council of Europe Publishing F-67075 Strasbourg Cedex, 2021. (Elérhető: https://coe.int/documents/22298481/0/CDCJ%282022%2931E+-+FINAL+6.pdf/4cb20e4b-3da9-d4d4-2da0-65c11cd16116?t=1670943260563.).

Jogforrások, Európai Unió dokumentumai, online források

A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény.

A nemzeti adatvagyon hasznosításának rendszeréről és az egyes szolgáltatásokról szóló 2023. évi CI. törvény.

A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvényhez – Indokolások Tára 2024/1.

Az általános közigazgatás rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1689 Rendelete a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok megállapításáról, valamint a 300/2008/EK, a 167/2013/EU, a 168/2013/EU, az (EU) 2018/858, az (EU) 2018/1139 és az (EU) 2019/2144 rendelet, továbbá a 2014/90/EU, az (EU) 2016/797 és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról (a mesterséges intelligenciáról szóló rendelet).

Az adatkormányzási rendelet (Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/868 rendelete

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságának és a Régiók Bizottságának Az emberközpontú mesterséges intelligencia iránti bizalom növelése. Brüsszel, 2019.4.8. COM(2019) 168 final A. (Elérhető: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:52019DC0168).

Business Insider: An AI startup is selling tech to let call center agents change their accents. They say it’s to protect workers from racism, but critics say it’s a form of ‚digital whitening.’ (Elérhető: https://www.businessinsider.com/ai-startup-sanas-accent-translation-technology-call-center-racism-2022-9).

Commission Report on safety and liability implications of AI, the Internet of Things and Robotics, Brussels, 19.2.2020 COM(2020)64 final, 15.

European Commission: 2023 Report on the state of the Digital Decade. (Elérhető: https://digital-strategy.ec.europa.eu/en/library/2023-report-state-digital-decade).

Javaslat. Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a szerződésen kívüli polgári jogi felelősségre vonatkozó szabályoknak a mesterséges intelligenciához való hozzáigazításáról (a mesterséges intelligenciával kapcsolatos felelősségről szóló irányelv). COM/2022/496 final. (Elérhető: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:52022PC0496).

MI Stratégia. (Elérhető: https://digitalisjoletprogram.hu/hu/kiadvanyaink).

Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság: Tudnivalók az adatvédelmi incidensek kezeléséről. (Elérhető: https://www.naih.hu/tudnivalok-az-adatvedelmi-incidensek-kezeleserol).

Publications Office of the European Union: Public Administrators in the EU Member States – 2022 Overview. (Elérhető: https://op.europa.eu/en/publication-detail/-/publication/2ac606f3-d20e-11ee-b9d9-01aa75ed71a1/language-en).