A mesterséges intelligencia begyűrűzése a mindennapokba

LETÖLTÉS

Jog-Állam-Politika, 2024/2.141
DOI: 10.58528/JAP.2024.16-2.141

KESÉNÉ BOHÁCSI BEÁTA


ABSTRACT

As we know, AI is evolving very rapidly and is being developed by professionals in all segments. If you think about it, there is no area where there has been no new developments, even if only at the experimental level. The aim of my research is to find out what society thinks about AI. Would I prefer to highlight its negative or positive impact? As we know, gunpowder was first used for fireworks. Will this be the fate of AI: a destructive weapon in the hands of robots against humanity? Or will the symbiosis of machines and humans lead to peace and peaceful centuries? Based on the opinions expressed, my aim is to find out which perspective people align witht in 2023.


KEYWORDS

artificial intelligence | survey | negative effects | robotics | vision


BIBLIOGRAPHY

Bokor Tamás (2023): A mesterséges intelligencia alkalmazása az oktatásban–kihívások és következmények technológiainvariáns szempontból. In: A mesterséges intelligencia és egyéb felforgató technológiák hatásainak átfogó vizsgálata. Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, Budapest.

Chandrasekar, Raman (2014): Elementary? Question answering, IBM’s Watson, and the Jeopardy! challenge. In: Resonance. 19(3).
DOI: https://doi.org/10.1007/s12045-014-0029-7.

Csepeli György (2020). Ember 2.0: A mesterséges intelligencia gazdasági és társadalmi hatásai. Kossuth Kiadó, Budapest.

Csepeli György (2022): A mesterséges intelligencia emberi arca. In: Scientia et Securitas. 3(2).
DOI: https://doi.org/10.1556/112.2022.00098.

Ford, Martin (2018): Robotok kora. HVG Kiadó Zrt., Budapest.

Hajdú József (2020): A mesterséges intelligencia hatása a munkaerőpiacra, avagy elveszik-e a robotok az ember munkáját. In: Infokommunikáció és Jog. 2020(2).

Jakab Nóra (2020): Robotika és a jog – A robotika munkajogot érintő kapcsolódásai, különös tekintettel a munkavállalói jogalanyiságra I. In: Miskolci Jogi Szemle. 15. évf, 2020/1. sz.

Keséné Bohácsi Beáta (2020) A digitális forradalom és személyzetfejlesztés. Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Kar, Győr.

Leduc-McNiven, Kyle – Dion, Ryan T. – Mukhi, Shamir N. – McLeod, R. D. –  Friesen, Marcia R. (2018): Machine learning and serious games: opportunities and requirements for detection of mild cognitive impairment. In: Journal of Medical Artificial Intelligence. Vol. 1/2018.
DOI: https://doi.org/10.21037/jmai.2018.07.02.

Newborn, Montly (2012): Kasparov versus Deep Blue: Computer chess comes of age. In: Springer Science & Business Media.
DOI: https://doi.org/10.3233/icg-1997-20105.

Mitnyán Lajos (2023). Az alkotás privilégiuma. In: Közösségi Kapcsolódások. 2023/különszám.
DOI: https://doi.org/10.14232/kapocs.2023.ksz.12-17.

Shell, Ellen Ruppel (2018): The job: Work and its future in a time of radical change. Currency.

Az Atheneum Facebook-oldala. (Elérhető: https://www.facebook.com/athenaeumkiado/posts/6331757216861191?ref=embed_post- Letöltés ideje: 2023. október 20.).

Líra.hu. (elérhető: https://www.lira.hu/hu/konyv/szepirodalom/gyerekirodalom/mesek/sziv-es-lelek-1?fbclid=IwAR18Pvot5XbPpvMe8JTQSDP7TekegNyiFp8PfbbToX4ov6K_9PXY1fq5X9k#bovebb_ismerteto. Letöltés ideje: 2023. október 20.).

Európai Parlament: Mi az a mesterséges intelligencia, és mire használják? (Elérhető: https://www.europarl.europa.eu/news/hu/headlines/society/20200827STO85804/mi-az-a-mesterseges-intelligencia-es-mire-hasznaljak?at_campaign=20234-Digital&at_medium=Google_Ads&at_platform=Search&at_creation=DSA&at_goal=TR_G&at_audience=&at_topic=Artificial_Intelligence&gclid=Cj0KCQiAr8eqBhD3ARIsAIe-buMGUsu5Uk2Q-vu78fEaNmtaDNUd9pbi9eGS-ISTF2Hg3JebttSgl8waAiieEALw_wcB. Letöltés ideje: 2023. október 20.).