ABSTRACT

The topic of symbolic legislation and symbolic criminal law is less researched in Hungary. The issue of symbolic legislation and symbolic criminal law in particular raises serious theoretical and practical problems. Criminal legislation must not only serve to protect society, but also to ensure that punishments are necessary, proportionate and in accordance with the principles of the rule of law.

Symbolic legislation, in which the rules of criminal law convey a social message rather
than aiming at real practical application, can be problematic if the legislator has no intention of applying the law and is guided only by political intentions or a sense of social security.

The symbolic nature of criminal law does not necessarily conflict with the legislator’s objectives, provided that it is not merely an empty, formal provision but reflects the substantive content of the legal norms. Taking into account fundamental legal principles such as necessity, proportionality, and the rule of law, symbolic nature can be seen as positive if it serves a substantive purpose of criminal law-making and is not merely aimed at achieving social tranquillity or political ends.

KEYWORDS

symbolic criminal law | criminal policy, ultima ratio | principles | punitiveness | criminalisation

BIBLIOGRAPHY

Bartkó Róbert (2015): A terrorcselekmény tényállásának értékelése az uniós követelmények tükrében. In: Belügyi Szemle. 2015/7–8. sz.
DOI: https://doi.org/10.38146/bsz.2015.7-8.2.

Bartkó Róbert – Borbély Veronika (2020): Az irreguláris migrációt kísérő kriminalitások az Unióban. In: Pécsi Határőr Tudományos Közlemények. (Elérhető: http://real.mtak.hu/113202/1/Az%20irregul%C3%A1ris%20migr%C3%A1ci%C3%B3t%20k%C3%ADs%C3%A9r%C5%91%20kriminalit%C3%A1sok.pdf. Letöltés ideje: 2024. június 27.).

Bartkó Róbert – Szomora Zsolt (2023): A XXI. század kriminalizációs hatásainak normatív értékelése a hazai Btk. Különös részi rendszerében. In: Jog-Állam-Politika. Jog- és Politikatudományi Folyóirat. 2023/2. sz.
DOI: https://doi.org/10.58528/jap.2023.15-2.3.

Borbíró Andrea (2018): Elrettentés vagy keménykezű politika? Felvetések az elrettentés kriminálpolitikai szerepéről egy empirikus kutatás kapcsán. In: Krimológia. 2018/7-8. sz.  (Elérhető: https://www.kriminologia.hu/files/kiadvany/2018/krim78szamdr_borbiro_andrea_elrtettentes_vagy_kemenykezu_politika.pdf. Letöltés ideje: 2024. február 05.).

Borbíró Andrea – Gönczöl Katalin – Kerezsi Klára – Lévay Miklós (2019): Kriminológia. Wolters Kluwer Hungary Kft., Budapest. (Elérhető: Kriminológia - 25.4.1. A „büntetőfordulat” elmélete - MeRSZ. Letöltés ideje: 2024. április 12.).

Botos Mihály Bálint (2023): Joggyakorlati helyzetkép a rémhírterjesztés tényállásáról Egy szimbolikus büntetőjogi tényállás gyakorlati alkalmazhatatlansága. In: In Medias Res. 2023/1. sz.

Deák József – Gáspár Szabolcs – Háncs Tivadar – Révai Róbert (2016): A migráció rendészeti és egészségügyi aspektusai napjainkban. In: Belügyi Szemle. 2016/9. sz.
DOI: https://doi.org/10.38146/bsz.2016.9.1.

Filó Mihály (2016): Jogpolitika és valóság: az uzsora a büntetőjog-elmélet tükrében. In: Filó Mihály (szerk.): Tanulmányok az uzsoráról. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó.

Führ, Martin (2003): Symbolische Gesetzgebung: Verfassungswiedrig? In: Kritische Vierteljahresschrift für Gesetzgebung und Rechtswissenschaft. Vol. 1/2003.
DOI: https://doi.org/10.5771/2193-7869-2003-1-5.

Gaál Gyula (2017): Az embercsempészet elleni fellépés a Határőrség erőivel, eszközeivel. In: Pécsi Határőr Tudományos Közlemények. 2017/XVIII. kötet.

Hautzinger Zoltán (2016): Büntetőjogi tényállások a külföldiség és a migráció vonzásában. In: Hautzinger Zoltán (szerk.): A migráció bűnügyi hatásai. A Magyar Rendészettudományi Társaság Migrációs Tagozata, Budapest.

HegenBarth Rainer (1981): Symbolische und instrumentelle Funktionen moderner Gesetze. In: Zeitschrift für Rechtspolitik. Vol. 9/1981.

Jakobs, Günther (1985): Kriminalisierung im Vorfeld einer Rechtsgutsverletzung. In: Zeitschrift für die gesamte Strafrechtswissenschaft (ZStW). 4. 97 Jahrgang.
DOI: https://doi.org/10.1515/zstw.1985.97.4.751.

Korinek László (2015): A terrorizmus. In: Belügyi Szemle. 2015/7-8. sz.
DOI: https://doi.org/10.38146/bsz.2015.7-8.1.

Lévay Miklós (2020): A szavazat maximalizáló büntetőpolitikáról. In: Miskolci Jogi Szemle. 15. évf., 2020/1. különszám.

Lévay Miklós (2017): Crimmigration avagy kriminológiai kutatások a bevándorlás kriminalizálásáról. In: Finszter Géza – Korinek László – Végh Zsuzsanna (szerk.): A tudós ügyész. Tanulmányok Bócz Endre 80. születésnapjára. HVG-ORAC, Budapest.

Molnár Erzsébet (2019): Dogmatikai határzár. Dogmatikai és kriminálpolitikai elemzés a határzárral kapcsolatos bűncselekményekről, In: Állam- és Jogtudomány. LX. évf., 2019/4. sz.

Nagy Ferenc (2019): Reflexiók a jogállami büntetőjog helyzetéről. In: Magyar Jog. 2019/5. sz.

Newig, Jens (2010): Symbolische Gesetzgebung zwischen Machtausübung und gesellschaftlicher Selbsttäuschung. In: Cottier, Michelle – Estermann, Josef – Wrase, Matthias (eds.): Wie wirkt Recht? Nomos Verlag, Baden-Baden. (Elérhető: https://www.rechtssoziologie. info/literatur/upload1/jens-newig-symbolische-gesetzgebung-zwischen-machtausuebung-und gesellschaftlicher-selbsttaeuschung/view. Letöltés ideje: 2024. május 2.).
DOI: https://doi.org/10.5771/9783845225012-301.

Németh Imre (2020): A közerkölcs büntetőjogi védelmének indokoltsága és történelmi előképei a Kbtk. rendszerében, In: PRO PUBLICO BONO – Magyar Közigazgatás. 2020/3. sz.
DOI: https://doi.org/10.32575/ppb.2020.3.7.

Skoda Gabriella (2018): A szimbolikus jogalkotás a büntetőjogban. In: Pro Futoro. 2018/3. sz.
DOI: https://doi.org/10.26521/profuturo/2018/3/2909.

Jogforrások

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény.

15/2020. (VII. 8.) Alkotmánybírósági határozat.

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény.