ABSTRACT

In the study, I attempt a brief historical overview of our corporate law, presenting the rules of executive officer liability from the socialist state structure to Company Law Act 1988/VI. In addition to the presentation of socialist economic management systems, the study includes a brief overview of the socialist legal order, the codification of the old Civil Code, and a review of the legal institution of economic fines that are specific to the socialist legal system alone, serving the specific needs of the time.
It also involved forcing the expected behavior. The period of regime change and its corporate law dimension were mostly marked by spontaneous and active privatization. During this period, the view of a universal collectivity based on the existence of state corporations ceased, spontaneous privatization was based on a conscious corporate decision, where the company’s managers themselves chose their privatization partners, the method and conditions of privatization, based on their own interests and sometimes the interests of the company.
The right to form business associations was regulated by the First Companies Act of 1988. The legislative objective of the act was primarily to promote a more efficient use of social property, and in particular state property, and to remove obstacles to cooperation between business organizations and citizens. In the study, I also analyze the principles of law developed by judicial practice with the judgments handed down under the first Companies Act, the courts have attempted to pierce the seemingly impenetrable fabric of the corporate veil, and the chief executive officer, who violates the level of due diligence attached to the person holding the position in question has been held liable in a number of cases, applying the rules of the Company Act and the Civil Code.

KEYWORDS

* liability of executive officers * system of corporate governance * compensation * privatization * economic fines * history of company law *

IRODALOM

Aczél György – Petravich Ferenc – Zsingor László (szerk.) (1976): A tisztességtelen haszon és a gazdasági bírság. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest.

Báger Gusztáv – Kovács Árpád (szerk.) (2004): Privatizáció Magyarországon. I. kötet. Budapest.

Bársony Jenő (1987): A gazdaságirányítás továbbfejlesztése a szocialista országokban. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest.

Eörsi Gyula (1960): A polgári jogi kártérítési felelősség kézikönyve. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest.

Fazekas Judit – Nótári Tamás (2014): A magánjog fejlődése és kodifikálása Magyarországon. In: Osztovics András (szerk.): Ptk. Nagykommentár. I. kötet. Opten Kiadó, Budapest.

Harsányi Gyöngyi (1995): A társaságok magyar szabályozásának rövid történeti áttekintése. In: Fazekas Judit – Harsányi Gyöngyi – Miskolczi Bodnár Péter – Ujváriné Antal Edit: Gazdasági társaságok joga. Novotni Alapítvány a magánjog fejlesztéséért, Miskolc.

Kemenes Béla (1960): A Ptk. hatálybalépéséről. In: Magyar jog. 1960/4. sz.

Kulcsár Kálmán (1988): A társasági törvény. In: Magyar Jog. 1988/11.sz.

Kun Tibor (1988): A társasági törvény. Láng Kiadó, Budapest.

Papp Tekla (2000): A magyar társasági jog fejlődése. In: Acta Universitatis Szegediensis: acta juridica et politica.

Sárközy Tamás (2007): A szocializmus, a rendszerváltás és az újkapitalizmus gazdasági civiljoga 1945–2005. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest.

Sárközy Tamás (2008): Jogi felelősség a gazdaságban. In: GJ. 2008/7-8. sz.

Süveges Márta (2001): Az „új szövetkezetekről” szóló „új” szövetkezeti törvényről. In: GJ. 2001/7-8. sz.

Szépkuti István (1989): Két jelentős reformkísérlet kudarca és tanulságai. In: Társadalmi Szemle. 1989/6. sz.

Világhy Miklós – Eörsi Gyula (1962): Magyar polgári jog. Tankönyvkiadó, Budapest.

Wellman György – Várgedő Lajos (1988): Mit kell tudni a társasági törvényről? Magyar Jogász Szövetség, Szövetkezeti Jogtanácsosi Továbbképző Tanfolyam, Budapest.