ABSTRACT

„Consider the lesser nobility here,” wrote Maria Theresa to her daughter, Maria Christina, „they are different from those in other countries; there is more individuality among them than among the magnates...” Why is Hungarian nobility so unique? How does it differ from the nobility of other countries? Previously, noble titles were associated with numerous privileges, – which they stubborly insisted on keepin – led many to attempt document forgery either by using counterfeit seals or altering texts through erasure (rasura) or interpolation. Some even sold the armorial letters of noble families that had died out in the male line. In my study, I analyze the processes of noble verification, primarily in the 18th century, such as Charles III’s Generalis Nobilium Investigatio and the noble verification trials ordered by Maria Theresa. Through legal cases, I illustrate the various forms of fraudulent use of a noble title misuse involving noble titles. It is certain, that the tax exemption of the Hungarian nobility was unique in its kind. Consequently, contesting the title that guaranteed this privilege, as well as the proof of nobility that vertified it, became a matter of cardinal importance, especially in the eighteenth century.

keywords

armorial, document forgery, nobility, privilege, Maria Theresa

Hivatkozás (MLA)

Vigh, Eszter Éva. „Az armálisok szerepe és a nemességigazolás gyakorlata a XVIII. században.” Jog–Állam–Politika: Jog- és politikatudományi folyóirat, vol. 17, no. 4, 2025, pp. 175-192. https://doi.org/10.58528/JAP.2025.17-4.175

IRODALOM

Adatbank.ro: A rendi állam kialakulása. (Elérhető: https://adatbank.ro/html/alcim_pdf9257.pdf. Letöltés ideje: 2024. március 26.).

Avar Anton (2014): Az Országos Levéltár címereslevél-gyűjteményének feldolgozása és digitalizálása (2011-2014). In: Levéltári közlemények. 2014/85. sz. Kódex Könyvgyártó Kft., Budapest.

Ballabás Dániel (2013): A magyar nemesség társadalmi tagolódása (16-20. század). In: Tarsoly István (szerk.): Genealógia 2. – Társadom és genealógia. Főváros Levéltára, Budapest.

Czövek István (1822): Magyar hazai polgári magános törvényről írtt tanítások – Első könyv: A’ Személlyekről. Nemes Petrózai János Tamás, Pest.

Csaladtortenetek.webnode.hu: Családtörténetek - Családokról családoknak. (Elérhető: https://csaladtortenetek.webnode.hu/nemessegi-vizsgalatok/. Letöltés ideje: 2025. február 09.).

Csoma József (1897): Abauj-Torna Vármegye Nemes Családjai. Forster, Wesselényi és tásai könyvnyomdája, Kassa.

Dea.lib.unideb.hu: Armálisok és armalisták a kora újkori Biharban. (Elérhető: https://dea.lib.unideb.hu/server/api/core/bitstreams/f15ddc49-a3ff-47cc-8d53-1cd1755198dd/content. Letöltés ideje: 2024. március 10.).

Dobszay Tamás (2021): Szabad nemzet szabad hazában. In: Tanulmányok a polgári átalakulás és a nemzeti modernizáció kérdéseiről Erdődy Gábor 70. születésnapjára. L’Harmattan Kiadó, Budapest.

Share.google: Név és jog – A névviselés jogi szabályozásának fejlődéstörténete Magyarországon. (Elérhető: https://share.google/O7p7s1027Zcojlobe. Letöltés ideje: 2025. november 29.).

Dümmert Dezső (1974): Mária Terézia és a magyar nemesség. In: Szauder József – Tarnai Andor (szerk.): Külön lenyomat az irodalom és felvilágosodás. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Élő nemesség, A nemes családok szakközlönye (1990): A magyar nemesség történelmi fejlődése. 1900/3. sz., 1900.11.05.

Fényes Elek (1843): Magyarország statistikája II. Trattner Károly nyomtatása, Budapest.

Fodor László (2008): Sebők Gergely nemeslevele 1611-ből. In: Debreceni Jogi Műhely. 2008/4. sz. Debreceni Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Debrecen.

Fügedi Erik (1999): Az Elefánthyak. Osiris, Budapest.

Galambosi Péter (2022): A szepesi tízlándzsás nemesség története a 13-14. században. In: Történelem szemle. 2022/2. sz. Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, Budapest.

Gerő József (1938): A magyar királyi belügyminiszter által igazolt nemesek 1876-1937. Kovács-Szegedy Nyomda, Budapest.

Horváth Sándor (1901): Czímer levél-hamisítások és hamisítók. In: Nagy Iván Családtörténeti értesítő. 1901/3. sz. Dr. Komáromy András és Pettkó Béla, Budapest.

Illésy János (1902): Az 1754-55. évi országos nemesi összeirás. Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat, Budapest.

Kempelen Béla (1907): A nemesség – Útmutató az összes nemességi ügyekben – Genealogiai és heraldikai kézikönyv. Benkő Gyula könyvkereskedése, Budapest.

Kovács Dániel László (2022): Nemességvitatás mint a lejáratás eszköze Somogyi Ferenc szigetvári főszolgabíró nemességbizonyítási ügye az 1810-es évekből. In: Grastyán-füzetek. 2022/1. sz. PTE. Grastyán Endre Szakkolégium, Pécs.

Kovács-Veres Tamás Gergely (2021): Nemességigazolás Nyitra vármegyében 1754-1755-ben. In: Levéltári szemle. 2021/4. sz. Kódex Könyvgyártó Kft., Budapest.

Köblös Zoltán (1905): Nemességigazoló perek. In: Genealógiai füzetek. 1905/1. sz. Stief Jenő és Társa Könyvnyomdája, Kolozsvár.

Library.hungaricana.hu: „Ebül szerzett kutyabőr” avagy címerlevél-hamisítások a XVIII. században. (Elérhető: https://n9.cl/g202v. Letöltés ideje: 2024. március. 15).

Lichtneckert András (2008): A nőnemesek – Egy tévhit nyomában – Balatonfüred és vidékének társadalma. In: Füredi História. 2008/2. sz. Balatonfüredi Helytörténeti Egyesület, Balatonfüred.

Marcziányi György Lovag (1886): Nemesség – Kézi könyv nemesi ügyekben. Franklin Társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda, Budapest.

Nagy Iván (1900): Magyarország családai. 50. Milleji Salamon. In: Nagy Iván családtörténeti értesítő Czimerekkel és leszármazási táblákkal. 1900/2. sz. Komáromy András és Pettkó Béla, Budapest.

Nagy János (2020): Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi ország-
gyűlésen. Budapest Főváros Levéltára, Mika Sándor Egyesület, Budapest.
DOI: https://doi.org/10.15476/elte.2017.165.

Polner Ödön (2023): Az 1848. évi törvények. In: Diké. 2023/1. sz. Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Pécs.

Pálffy Géza (2008): A magyar Királyság a 16. századi Habsburg Monarchiában. História-MTA Történettudományi Intézet, Budapest.

Rihmer Aurél (2024): A magyar nemesi rend történetének rövid és nem teljességre törekvő áttekintése. In: Acta Historica Hungarica Turiciensia. 2024/128. sz. Pannon Kultúraközösség Kutató és Képzőközpont, Zürich.

Schiller Bódog (1900): Az örökös főrendiség eredete Magyarországon. Egyházmegyei könyvnyomda, Veszprém.

Sneider Miklós (1940): Vas vármegye 1726/27. évi nemességvizsgálata Horváth Kálmán bevezetőjével. Rónay Frigyes Könyvnyomda, Szombathely.

Szendiné Orvos Erzsébet (2009): A Kálmánchey család története. In: Radics Kálmán (szerk.): Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve. Debrecen.

Tóth István György (1991): Karddal szerzett és piacon vett armálisok: A végváriak útjai a nemességbe a 18. század elején. In: Petercsek Tivadar – Pető Ernő (szerk.): A végvárak és végváriak sorsa (1699-1723). Studia Agrientia, Eger.

Tóth Péter (2001): Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1652-1656 - Adatok források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 29. Nógrád Megyei Levéltár, Salgótarján.

Tüdős S. Kinga (2014): „Kinek jó levele nem volna.” Adalékok a fejedelemségkori székelyföldi jobbágyok címereslevelek történetéhez. In: Salló Szilárd (szerk.): Csíki Székely Múzeum Évkönyve 10. Csíki Székely Múzeum, Csíkszereda.

Varjú Elemér (1896): Czímertani és sphragistikai emlékek az ezredéves országos kiállításon. In: Turul. 1896/4. sz. Magyar Heraldikai és Genealogiai Társaság, Budapest.

LEVÉLTÁRI FORRÁSOK

HU-MNL-OL-Q 500-DL 50252 [Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Gellyei Antal étekfogó egregius címereslevele].

HU-MNL-OL-Q 500-DL 67515. [Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Érki Balázs adománylevele].

HU-MNL-OL-R 64-1.-253. [Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Jakos Péter adománylevele].

HU-MNL-OL-R 64-1.-761. [Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Hegedűs család adománylevele].

HU-MNL-OL-R 64-1.-939. [Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Nagy Sebestyén adománylevele].