Az objektív tényhelyzet és a szubjektív tudatállapot szerepe a polgári peres eljárásban

LETÖLTÉS

Jog-Állam-Politika, 2025/2.207
DOI: 10.58528/JAP.2025.17-2.207

Lugosi József


ABSTRACT

The situation of a party in civil proceedings can also be described by terms – not yet used in legal literature – in which intellectual and emotional factors also play a role. As far as we are convinced, these circumstances, which determine the position of the party in the proceedings, are expressed precisely in the terms objective factual situation and subjective state of consciousness. Objective factual situation is a circumstance determined by evidence (facts) available at a given moment, which can be obtained later during the proceedings, while the subjective state of consciousness describes the changing psychological and emotional mood of the litigant during the proceedings, which is largely determined by the existence or absence of evidence to substantiate the party’s claims. The ratio between the objective factual situation and the subjective state of consciousness, evidence (object), and the state of the party involved in proceedings (subject) together shows the effectiveness of their procedural actions.


KEYWORDS

objective factual situation | subjective state of consciousness | civil proceedings | claimant | defendant | court


BIBLIOGRAPHY

75/1995. (XII. 21.) AB határozat.

A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény.

A magyar polgári perjog főbb kérdései (1953). Állam- és Jogtudományi Intézet Tudományos Könyvtára 3. szám. Jogi és államigazgatási Könyv-és Folyóiratkiadó, Budapest.

A Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény.

Atkinson, Richard C. – Hilgard, Ernest – Smith, Edward E. – Nolen-Hoeksama, Susan – Fredrickson, Barbara L. – Loftus, Geoffrey R. (2005): Pszichológia. Harmadik, átdolgozott kiadás. Osiris Kiadó, Budapest.

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény.

Bacsó Jenő (1910): A jogvédelem előfeltételei a polgári perben. Máramarossziget.

Balla Zoltán (2019): VII. Fejezet - A hivatalbóli eljárás. In: Boros Anita – Darák Péter (szerk.): Az általános közigazgatási rendtartás szabályai. Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest.

BDT2020.4279. – Fővárosi Ítélőtábla 7. Pf.21.138/2018/5. sz. határozat.

Bencze Mátyás – Badó Attila (2016): A magyar bírósági rendszer hatékonyságát és az ítélkezés színvonalát befolyásoló strukturális és személyi feltételek. In: Jakab András – Galduschek György (szerk.): A magyar jogrendszer állapota. Budapest, MTA TK Jogtudományi Intézet, Budapest.

Bencze Mátyás (2012): A jogalkalmazói folyamat jogszociológiai vizsgálata. In: Bencze Mátyás – Vinnai Edina (szerk): Jogszociológiai előadások – egyetemi jegyzet. Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen.

BH1975.78. – Kecskeméti Megyei Bíróság Pf. III.21.385/1973. sz. határozat.

BH2022.49 – Kúria Pfv. VIII.20205/2017/7.

Cohen, Felix S. (1960): Legal Conscience: Selected Papers of Felix S. Cohen. Yale University Press, New Haven.

Cook, Walter Wheeler (1937): ’Facts’ and ’Statements of Fact’. In: The University of Chicago Law Review. 1937/2.

Czoboly Gergely (2016): A polgári perek elhúzódása. In: Jakab András – Galduschek György (szerk.): A magyar jogrendszer állapota. MTA TK Jogtudományi Intézet, Budapest.

Csepeli György (2003): Szociálpszichológia. Osiris Kiadó, Budapest.

Durkheim, Émile (1978): A szociológia módszertani szabályai. In: Durkheim, Émile (1978): A társadalmi tények magyarázatához. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest.

EBH2005.1376. sz. – Legf. Bír. Kfv. I. 35.007/2005/11. sz.

EBH2009.1969. – Legf. Bír. Gfv. XI. 30.075/2009. sz.

EBH2010.2187. – Legf. Bír. VI. 37.173/2009. sz.

Ébner Vilmos (2018): Perindítás – XI. Fejezet. In: Varga István (szerk.): A polgári perrendtartás és a kapcsolódó jogszabályok kommentárja I/III. Pp. 1. § - 262. §. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft, Budapest.

Erdei András (lektor) (2007): Magyar-angol-magyar jogi szakszótár. Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft, Budapest.

Fact Situation legal definition of Fact Situation. (Elérhető: https://legal-dictionary.thefreedictionary.com/Fact+Situation. Letöltés időpontja: 2024. augusztus 25.).

Fleck Zoltán (2008): Jogállam és igazságszolgáltatás a változó világban. Pallas Páholy - Gondolat Kiadó, Budapest.

Fleck Zoltán (2017): A kutatás elméleti háttere. In: Fleck Zoltán – Kiss Valéria – Tóth Fruzsina – Neumann László – Kenéz Anikó – Bajnok Dávid (szerk.): A jogtudat narratív elemzése. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.

Gáspárdy László (1979): Konfliktushelyzetek a polgári jogi jogviszonyokban. In: Gazdaság- és Jogtudomány. MTA IX. Osztályának közleményei (13). 1979/1-2. sz.

Giddens, Anthony (2008): Szociológia. Második kiadás. Osiris Kiadó, Budapest.

Horváth Barna (2004): A jogelmélet vázlata. Attraktor, Máriabesnyő-Gödöllő.

Hunyady György – Berkics Mihály (szerk.) (2015): A jog szociálpszichológiája. – A hiányzó láncszem. ELTE Eötvös Könyvkiadó, Budapest.

Jancsó György (1912): A magyar polgári perrendtartás rendszeres kézikönyve. Atheneum Irodalmi és Nyomdai Rt., Budapest.

Juhász József – Szőke István – Kovalovszky István (szerk.) (1992): Magyar Értelmező Kéziszótár. Kilencedik, változatlan kiadás. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Kengyel Miklós (2014): A magyar polgári eljárásjogOsiris Tankönyvek. Osiris Kiadó, Budapest.

Kovács Marcel (1927): A polgári perrendtartás magyarázata. Pesti Könyvnyomda Rt., Budapest.

Kulcsár Kálmán (1966): A szociológiai gondolkodás fejlődése. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Kulcsár Kálmán (1976): A jogszociológia alapjai. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest.

Kulcsár Kálmán (2002): Jogszociológia. Második kiadás. Vince Kiadó, Budapest.

Kúria Pfv. 20205/2021/7.

Kúria Pfv. 20364/2021/7.

Lamm Vanda (főszerk.) (2009): Jogi Lexikon. Átdolgozott és bővített kiadás. Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft., Budapest.

Lehman, Jeffrey – Phelps, Shirelle (2005): West’s encyclopedia of American Law. Vol. 7. Thomson/Gale.114.  (Elérhető: https://indianpdf.com/wests-encyclopedia-of-american-law-volume-7/. Letöltés ideje: 2024. január 25.).

Lugosi József (2021): A jogérvényesítés jogszociológiai aspektusai a polgári peres eljárásban. PhD-disszertáció. ELTE, Budapest.

Magyary Géza (1898): A magyar polgári peres eljárás alaptanai (A perbeli cselekvények tana). Franklin Társulat, Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda, Budapest. 

Magyary Géza (1924): Magyar polgári perjog. Második, teljesen átdolgozott kiadás. Franklin Társulat, Budapest.

Márkus Dezső (szerk.) (1907): Magyar Jogi Lexikon I-VI., VI. kötete, Pergátló kifogás – Zsupán. Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt., Budapest.

Novák István (1966): Kereset a polgári perben. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest.

Novák István (1974): Beadványok a polgári perben. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest. 

Országh László – Magay Tamás (2009): Angol – magyar Nagyszótár és Magyar – angol Nagyszótár. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Pataki Ferenc (2011): Jog és Pszichológia. In: Magyar Tudomány. 2011/5. sz.

Peschka Vilmos – Beck Mihály (Főszerk.) (1990): Akadémiai Kislexikon II. L-Zs. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Plósz Sándor (1927): Összegyűjtött dolgozatai. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.

Pokol Béla (2002): Jogszociológiai vizsgálódások. Rejtjel Kiadó, Budapest.

Pszichológia kidolgozott tételek - Babeș-Bolyai Tudományegyetem 2009 távoktatás: A tudat fogalma és funkciói. Módosult tudatállapotok. (Elérhető: https://pszichologia.szeszterke.ro/a-tudat-fogalma-es-funkcioi-modosult-tudatallapotok. Letöltés ideje: 2023. szeptember 08.).

Róbert Péter – Fekete Balázs (2017): Ki ellen nyerne Ön meg egy pert? Attitűdök jogról, bizalomról rétegződési szempontból. In: Iustum Aequum Salutare. 2017/1. sz.

Rule 401. Test for Relevant Evidence | Federal Rules of Evidence | US Law | LII / Legal Information Institute. (Elérhető: https://www.law.cornell.edu/rules/fre/rule_401. Letöltés időpontja: 2024. augusztus 25.).

Sárffy Andor (1946): Magyar polgári perjog. Grill Károly Könyvkiadóvállalata, Budapest.

Szilbereky Jenő – Névai László (szerk.) (1967): A Polgári perrendtartás magyarázata. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest.

Torma Judit (2020): Jog, nyelv, pszichológia. A jog és nyelv kutatásának pszichológiai vetületei. In: Magyar Jogi Nyelv. 2020/1. sz.

U1 A0S1: What is psychology? (Elérhető: https://www.oup.com.au/__data/assets/pdf_file/0031/58297/12_EDW_OP34_SB_03907_TXTC2_lowres.pdf. Letöltés ideje: 2023. szeptember 22.).

Vinnai Edina (2012): Jogismeret, jogi attitűd, jogtudat. In: Bencze Mátyás – Vinnai Edina (szerk.): Jogszociológiai előadások. Egyetemi jegyzet. Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen.

Visontai-Szabó Katalin (2017): A jog és a pszichológia összekapcsolódása: úton egy új tudományág kialakulása felé. In: Acta Universitatis Szegediensis: acta iuridica et politica. Szeged.

Wopera Zsuzsa (2024): Perindítás – XI. Fejezet. A 170. §- hoz fűzött magyarázat. In: Wopera Zsuzsa (szerk.): Új jogtár Nagykommentár a Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényhez. Jogtár-formátumú kiadás.

Zsitva Ágnes (2017): Perfelvételi szak - XII. Fejezet. Wopera Zsuzsa (szerk.): A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény magyarázata. Wolters Kluwer, Budapest.