ABSTRACT

This paper explores the complexity of group decision-making and organizational dynamics, focusing on the dogmatic intersections between management theories and the Hungarian legal framework (specifically the Civil Code, Labor Code, and the Act on General Administrative Procedure). The study argues that while legal regulation primarily addresses formal structures, statutory powers, and the allocation of liability, the actual quality and direction of decisions are fundamentally shaped by internal group dynamics, bounded rationality, and information flow topologies. The paper provides a detailed analysis of group typologies in light of decision-making autonomy, highlighting the inherent tension between self-managing teams and the hierarchical liability models of traditional labor law. Furthermore, it maps the legal equivalents of managerial-psychological intervention techniques (such as the “devil’s advocate” method) within adversarial legal proceedings. Utilizing a Foucaultian and Habermasian theoretical framework, the study concludes that true decision-making power concentrates around actors who control organizational discourse and information topologies—a phenomenon that modern compliance frameworks increasingly seek to regulate.

keywords

group decision-making, organizational theory, bounded rationality, network topology, legal liability, corporate governance / compliance  

Hivatkozás (MLA)

Gaál, Márk, and Richárd Németh. „Döntéshozatal és hatalmi dinamikák – multidiszciplináris megközelítésben.” Jog–Állam–Politika: Jog- és politikatudományi folyóirat, vol. 18, no. 2, 2026, pp. 169-182. https://doi.org/10.58528/JAP.2026.18-2.169.

[1] Tanszéki mérnök, Széchenyi István Egyetem, Informatikai és Villamosmérnöki Kar, Informatika Tanszék, gaal.mark@sze.hu.

MTMT: 10101419.

[2] Egyetemi tanársegéd, Széchenyi István Egyetem, Informatikai és Villamosmérnöki Kar, Informatika Tanszék, nemeth.richard@sze.hu.

MTMT: 10065734 * OrcID: 0009-0004-2533-2375 * Scopus: 57207862165 * Google Scholar ID: 3ep4I6kAAAAJ.

[3] A szerző kutatási tevékenysége a Kulturális és Innovációs Minisztérium EKÖP-25-3-I-SZE-55 kódszámú Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával valósult meg.  

IRODALOM

Bainbridge, Stephen M. „Why a Board? Group Decisionmaking in Corporate Governance.” Vanderbilt Law Review, vol. 55, no. 1, 2002, pp. 1-55.

Balkundi, Prasad, and David A. Harrison. „Ties, Leaders, and Time in Teams: Strong Inference About Network Structure’s Effects on Team Viability and Performance.” Academy of Management Journal, vol. 49, no. 1, 2006.

Belbin, Meredith R. Management Teams: Why They Succeed or Fail. Heinemann, 1981.

Black, Julia. „Decentering Regulation: Understanding the Role of Regulation and Self-Regulation in a Post-Regulatory World.” Current Legal Problems, vol. 54, no. 1, 2001, pp. 103-146.

Bodor Mária. „Az iratbetekintés gyakorolhatóságának kérdései.” Céghírnök, vol. 2020, no. 1, p. 9.

Burt, Ronald S. „Structural Holes and Good Ideas.” American Journal of Sociology, vol. 110, no. 2, 2004.

Cohen, Michael D., et al. „A Garbage Can Model of Organizational Choice.” Administrative Science Quarterly, vol. 17, no. 1, 1972.

Cohen, Susan G., and Diane E. Bailey. „What Makes Teams Work: Group Effectiveness Research from the Shop Floor to the Executive Suite.” Journal of Management, vol. 23, no. 3, 1997.

Deci, Edward L., et al. „Self-Determination Theory in Work Organizations: The State of a Science.” Annual Review of Organizational Psychology and Organizational Behavior, vol. 4, no. 1, 2017.

Esser, James K. „Alive and Well After 25 Years: A Review of Groupthink Research.” Organizational Behavior and Human Decision Processes, vol. 73, no. 2-3, 1998.

Forsyth, Donelson. Group Dynamics. 7th ed., Cengage Learning, 2018.

Foucault, Michel. Felügyelet és büntetés. Gondolat Kiadó, 1990.

Gençer, Hüseyin. „Group Dynamics and Behaviour.” Universal Journal of Educational Research, vol. 7, no. 1, 2019.

Habermas, Jürgen. A kommunikatív cselekvés elmélete. Gondolat Kiadó, 2011.

Kirkman, Bradley L., and Benson Rosen. „Beyond Self-Management: Antecedents and Consequences of Team Empowerment.” Academy of Management Journal, vol. 42, no. 1, 1999.

Kisfaludi András. „A vezető tisztségviselő felelőssége a megújult polgári jogban.” Gazdaság és Jog, vol. 22, no. 4, 2014, pp. 3-8.

Kugler, Tamar, et al. „Are Groups More Rational Than Individuals? A Review of Interactive Decision Making in Groups.” Wiley International Reviews, 2012.

Levitt, Harold. „Some Effects of Certain Communication Patterns on Group Perfor-
mance.” The Journal of Abnormal and Social Psychology, vol. 46, 1951.

Lorscheid, Iris, and Matthias Meyer. „Toward a Better Understanding of Team Deci-
sion Processes: Combining Laboratory Experiments with Agent-Based Modeling.” Journal of Business Economics, vol. 91, 2021.

„Five Models for Understanding Team Dynamics.” Pressbooks.com, pressbooks.bccampus.ca/technicalwriting/chapter/understandingteamdynamics/. Accessed 12 Nov. 2025.

Radner, Roy. „Costly and Bounded Rationality in Individual and Team Decision-Making.” Industrial and Corporate Change, vol. 9, no. 4, 2000.

Robbins, Stephen P., et al. Organizational Behavior. Pearson, 2019.

Schweiger, David M., et al. „Experiential Effects of Dialectical Inquiry, Devil’s Advocate, and Consensus Approaches to Strategic Decision Making.” Academy of Management Journal, vol. 32, no. 4, 1989.

Seibert, Scott E., et al. „Antecedents and Consequences of Psychological and Team Empowerment in Organizations: A Meta-Analytic Review.” Journal of Applied Psychology, vol. 96, no. 5, 2011.

Simon, Herbert A. Models of Man: Social and Rational – Mathematical Essays on Rational Human Behavior in a Social Setting. Wiley, 1957.

Sunder, Shyam. „Regulatory Competition among Accounting Standards.” Journal of Accounting and Public Policy, vol. 21, no. 3, 2002, pp. 219-234.

Van de Ven, A. H., and Andre L. Delbecq. „The Effectiveness of Nominal, Delphi, and Interacting Group Decision Making Processes.” Academy of Management Journal, vol. 17, no. 4, 1974.

Vroom, Victor H., and Arthur G. Jago. „On the Validity of the Vroom-Yetton Model.” Journal of Applied Psychology, vol. 63, no. 2, 1978.

Woolley, Anita W., et al. „Evidence for a Collective Intelligence Factor in the Performance of Human Groups.” Science, vol. 330, no. 6004, 2010.

Jogforrások

1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről. 1993.
1994. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról. 2011.
1995. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről. 2012.
1996. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről. 2012.
1997. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről. 2013.
1998. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról. 2016.
1999. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról. 2016.
2000. évi LIV. törvény az üzleti titok védelméről. 2018.
2001. évi XXV. törvény a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról. 2023.

Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.). 2011.