ABSTRACT

According to the rationale of Act XXXIII of 1896 on criminal procedure, the expert was considered neither a witness nor a judge, but rather occupies an independent position among the means of evidence, which was unquestionably accepted by the legal science of the time. In this study, the author attempts to uncover and resolve possible contradictions through an overview and interpretation of the rules concerning experts. The various chapters shed light on the operation of experts from different perspectives, answering questions such as who can be appointed as an expert (basis for employing experts), who can become an expert in the proceedings (becoming an expert), what procedural legitimacy is associated with experts (number of experts), what is the recognized method of counter-expertise (opposite expert), and finally, which customary law elements survived the enactment of the law (expert-witness). Simultaneously, the position and status of the expert in the trial become determinable, either confirming or refuting the legislative declaration.

KEYWORDS

criminal procedure | expert evidence | the position of expert in lawsuit | theory of independent means of proof | opposite expert | expertwitness

BIBLIOGRAPHY

Angyal Pál (1915): A magyar büntetőeljárásjog tankönyve. Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat, Budapest.

Balogh Jenő – Edvi Illés Károly – Vargha Ferencz (1909): A bűnvádi perrendtartás magyarázata. Grill Károly Könyvkiadóvállalata, Budapest.

Bursics Zoltán (1947): A magyar bűnvádi eljárási jog vázlata. Grill Károly Könyvkiadóvállalata, Budapest.

Fayer László (1905): A magyar bűnvádi perrendtartás vezérfonala. Franklin Társulat, Budapest.

Finkey Ferencz (1903): A magyar büntetőeljárás tankönyve. Politzer Zsigmond és Fia Kiadása, Budapest.

Gácsi Anett Erzsébet (2015): A jogellenesen megszerzett bizonyítékok értékelése az Amerikai Egyesült Államok büntetőeljárási jogában II.: a mérgezett fa gyümölcse doktrína és az ezüsttálca elve. In: Acta Universitatis Szegediensis. 2015/5. sz.

Heller Erik (1947): A magyar büntetőtörvénykezési jog tankönyve. Grill Károly Könyvkiadóvállalata, Budapest.

Perjéssy Mihály (1897): A bűnvádi perrendtartás és magyarázata I. Kirchner-féle nyomda, Versecz.

Vámbéry Rusztem (1916): A bűnvádi perrendtartás tankönyve (3. kiadás). Grill Károly Könyvkiadóvállalata, Budapest.

Vargha Ferenc – Angyal Pál – Isaák Gyula (1941): Bűnvádi perrendtartás. Grill Károly Könyvkiadóvállalata, Budapest.

LEGAL resources

A birói és rendőri hullavizsgálat körül követendő eljárásról szóló 78.879/II. 1887. sz. BM. körrendelet.

A bünvádi perrendtartásról szóló 1896. évi XXXIII. törvénycikk.

A bűnvádi ügyekben felmerülő vegyészeti kérdésekben szakvélemény adása végett az országos művegyészeti intézetnek megkeresése és e megkeresések körül gyakran tapasztalt szabálytalanságok megszüntetéséről szóló 4967/1893. IM rendelet.

A polgári perrendtartásról szóló 1911. évi I. törvénycikk.

Az igazságügyi orvosi tanácsról szóló 1890. évi XI. törvénycikk.

Büntető ügyviteli szabályokról szóló 3700/1899. IM rendelet.

List of judgements

Kúria 11749. sz.

Kúria 1348. sz.

Kúria 5125/903. sz.

Kúria 5306. sz.

Kúria 6811. sz.

Kúria 8940. sz.

Kúria 8957. sz.

Kúria 9168. sz.